Amikor piacra dobták a radioaktív fogkrémet: rádiumot tartalmazott a Tho-Radia

Ma már tudjuk, hogy a radioaktivitás nem valami csodaszer, de volt idő, hogy a radioaktivitást egészségre jótékony, gyógyhatású, energizáló, tisztító, szépítő hatású, hasznos dolognak vélték, és több iparágban is felhasználtak sugárzó anyagokat. Sajnos csak lassan derült ki, hogy végzetes tévedés történt.

Az 1920-as évektől került a boltokba a rádium- és tóriumtartalmú Tho-Radia termékcsalád, mely különféle kozmetikumokat és tisztálkodási szereket tartalmazott, így szappant, arckrémet, arctisztító tejet, dekorkozmetikumokat és fogkrémet is.

A Tho-Radia nem az egyetlen márka volt, mely radioaktív anyagot tartalmazó termékeket állított elő, ám meghatározó volt a piacon, hiszen harminc esztendőn keresztül gyártotta a csábító reklámszövegekkel kísért termékeit. Ragyogó, erős fogsort, tündöklő szépségű bőrt ígért. Radioaktív fogkrémek voltak még a Doramad és a Pepsodent is, ezek Németországban voltak forgalomban.

A Tho-Radia termékcsalád atyja egy Alfred Curie nevű francia orvos volt, aki - bár büszke volt a nevére - nem volt a híres fizikus házaspár, Marie Curie és Pierre Curie rokona. Közös mindössze a név és a radioaktivitás vonatkozásában végzett tevékenység volt.

A Curie házaspár felfedezése

1898-ban Marie Curie és férje felfedezték a radioaktivitást, amiért később - Henri Bexquerel fizikussal együtt - fizikai Nobel-díjat kaptak, majd 1911-ben Marie Curie a polónium és rádium felfedezéséért és utóbbi sikeres izolálásáért kémiai Nobel-díjat is kapott, így lett a világ első női Nobel-díjasa. Ő sem tudta azonban, hogy munkássága során milyen káros anyagokkal dolgozott, nem is használt védőfelszerelést: a halálához - 1934 - vezető betegséghez szinte biztos, hogy az őt ért sugárzás vezetett.

A radioaktivitás káros hatásáról évtizedeken át senki sem tudott, sőt, jótékony hatásúnak vélték azt. Gallonokban árulták a rádiumos vizet, melyet tévesen számos egészségi probléma gyógyítására alkalmasnak, ránctalanító és impotencia elleni hatásúnak mondtak. Kapható volt rádiumos rúd, mely ivóvízbe téve, úgy hitték, tisztítja és finomabbá teszi azt. A mai wellness-szállodák elődei rádiumos fürdőt kínáltak reumás panaszokra: károsan sugárzó vízben üldögéltek a vendégek.

Gyártottak rádiumtartalmú ágymelegítő matracokat, lámpákat és játékokat, melyekhez a radioaktív anyagok sötétben világító tulajdonságát aknázták ki. Készült alsónadrágba teendő potencianövelő is, melyet éjszakára kellett behelyezni a jobb szexuális teljesítmény érdekében.

Sokan injekció formájában vettek vitalizáló hatásúnak vélt rádiumos kúrát, és még élelmiszerekbe is került némi radioaktív összetevő, például vajba, csokoládéba, kenyérbe és kétszersültbe is.

Az emberek úgy fogyasztották, és kenték magukra a radioaktív anyagokat, mintha a legjótékonyabb szerek lennének. Nem sejtették, hogy szervezetüket, egészségüket erősen romboló anyagok a radioaktív összetevők. A rádium iránti rajongás kontinenseken, országokon átívelő volt, és rengetegféle termékbe került összetevőként. A cikk végén sorolt képeken érdekességképpen ilyen, radioaktív összetevőkkel gyártott termékeket mutatunk.

Az órafestők tragédiája

Azok a szegény dolgozók sem gondolták, hogy mivel is érintkeznek nap mint nap, akik 1917 és 1926 között az amerikai U.S. Radium Corporation nevű vállalat óraszámlapfestő műhelyeiben vállaltak munkát. A sötétben világító számokkal festett óralapokat a katonák dolgát megkönnyítendő találták fel, akik ezek segítségével éjszakai bevetéskor is láthatták, mennyi az idő. A hadi célokra való felhasználás gyorsan kiterjedt a civil lakosságnak szolgáltató piacra is.

Az üzem zömében fiatal lányokat foglalkoztatott, akik számára ez a munka éppen testhezállónak tűnt. Ragasztó, víz és rádiumpor keverékével festették meg a karórák számait, vékony ecsettel, melyet a tökéletesen vékony vonalak húzása érdekében néha meg is nyaltak. Hittek munkáltatóiknak, akik azt mondták, a festék ártalmatlan, így bátran festették világítóra körmeiket, és kentek fogaikra is a porból, hogy az esti programon még ragyogóbban nézzenek majd ki.

Ha mindez nem lenne elég, minden nap végén, mikor hazaértek, ruháik, sőt, fehérneműik is világítottak a sötétben a rájuk rakódott rádiumpor miatt. Tetőtől talpig, nap nap után kívülről és szájukon át is kaptak jókora adag rádiumot. Nem csoda, hogy egy idő után tömeges megbetegedések történtek: az anémia, a vérző íny, az állelhalás és a csonttörések általános tünetek voltak, de az orvosoknak fogalmuk sem volt, mi okozhatja mindezt.

A lányok szervezetébe jutó rádium halálos betegségekhez vezetett, csontjaik pedig azért gyengültek el, mert a szervezet a rádiumot a kalciumhoz hasonlóan beépíti a csontokba, csakhogy a rádium roncsolja a csontokat, szemben a jótékony kalciummal.

Miután egyre több olyan lány ment orvoshoz, aki a gyárban dolgozott, rájöttek, hogy az órafesték rádiumpora lehet a bűnös. Rengetegen pert indítottak a U.S. Radium ellen. A vállalat lefizette a szakértőket, hogy azt állítsák, a lányok nem munka közben betegedtek meg, hanem szifiliszben szenvednek. Vezetői abban reménykedtek, hogy a megindított perek nem zárulnak le hamar, és a lányok meghalnak, mielőtt kártérítés fizetésére kerülne sor.

Az U.S. Radium Corporation nem volt hajlandó beismerni, hogy az órafesték felelős a lányok haláláért, de többen kaptak utólagos kártérítést a perek után. Világító számú órák gyártásához még 1960-ban is használtak rádiumporos festéket, de a munkafolyamat változott: ecsetet nyalni és nyitott poros doboz mellett dolgozni tilos volt.

Évtizedek kérdése volt

Napjainkra szerencsére ismeretes a radioaktív anyagok káros hatása, így a különböző iparágak mellőzik ezek használatát. Nem kenünk radioaktív arckrémet az arcunkra, nem mosunk fogat radioaktív fogkrémmel, és nem fogyasztunk rádiumos vizet. Évtizedeken múlt, hogy nem abba a korba születtünk, amikor egy lány, aki mindössze szép akart lenni, és tisztességes munkát akart vállalni, egészségével, életével fizetett. Állítólag a lányok sírjainál ma is mérhető a radioaktív sugárzás.

Néhány a radioaktív piac termékeiből

• fogkrém
• radioaktív
• bizarr
• érdekesség
• Terasz