Térj be az egykori pompejiek otthonába: mutatjuk, hogyan éltek akkoriban a gazdagok

Miután i. sz. 79-ben a Vezúv betemette Pompeji gyönyörű, gazdag városát, idővel még az is elfelejtődött, hol is helyezkedett el pontosan.

Amikor a 18. század közepén újra felfedezték, egy hétszáz éve érintetlen birodalomra bukkantak, mely kettős érzéseket kelthetett: kővé dermedt egykori lakosai sokkoló látványt nyújtottak, ám az épületek csodálatos mozaikjai, freskói, színei és építészeti megoldásai lenyűgözték a romokat megtisztító régészeket.

Pazar város emlékét őrzik a romok

Ami egykor Pompeji végét jelentette, éppen az őrizte meg épségben házait több száz esztendőn át. Mivel archeológiai, művészeti és kulturális szempontból is jelentős terület, a 18. század óta számos alkalommal végeztek ásatásokat a néhai város területén, és számos épületet megtisztítottak a végzetes vulkánkitörés nyomaitól.

Pompeji házai általában négyszögletűek voltak, ablakaik jellemzően belső kert irányába néztek. A feltárások során mind az alsóbb, mind a felsőbb osztályba tartozók épületei közül kerültek felszínre egyszerűbbektől a fényűzőkig: méretük, díszítettségük, kialakításuk a tulajdonosok társadalmi helyzetét tükrözte. Akik megtehették, látványos elemekkel díszíttették otthonaikat.

Ilyen házakban éltek a gazdagok

Nem meglepő, hogy Pompeji legszebb házai a gazdagok birtokai közül kerülnek ki. Legnagyobb és legelegánsabb háza a drámaíró Menanderé volt. 3. századi építése után több alkalommal is bővítették és szépítgették az épületet. A katasztrófa idején is épp folyamatban volt egy átalakítás. Az épületben egy gondnoki lakás is helyet kapott. Pompejiben rendszerint a szolgák is a birtokok területén éltek.

A helyiség közepén található medenceszerű mélyedés a nem fogyasztási célú víz gyűjtésére szolgált: az esővíz a nyitott tetőn át érkezett a mélyedésbe. Ivóvizet kutakból nyertek. Pompejinek egyébként a korban rendkívül fejlettnek számító csatornahálózata volt.

Menander házát az ezüstkészlet házának is nevezik, mivel pincéjéből számos arany- és ezüsttárgy került elő. Gazdagságát tükrözi a ház pazar kialakítása: a belépőket gyönyörű korinthoszi oszlopok és valóságos színkavalkád kísérte az átriumba, ahová egy kisebb imahelyiség is került.

A falakat a kultúrára jellemző módon freskók sokaságával díszítették. A freskókészítésnek Pompejiben több szakasza volt. Először a kőlapokat utánzók voltak jellemzőek, majd a valós tájakat ábrázolók, később a fantázialények és álomképszerű motívumok, végül az egyszerűsített mitológiai alakok ábrázolásának ideje érkezett el. Elterjedt volt a portréfestés és az erotikus jelenetek ábrázolása is. A készítők mesterien bántak az ecsettel a mélység-, a fény-árnyék ábrázolás, illetve a színek használata tekintetében is. Menander házában a szobák falaira az Iliász jeleneteit festették fel, illetve fennmaradt a tulajdonos, Menander portréja is.

Ugyancsak látványos ház a befolyásos politikus, Paquius Proculusé is. Átriumának kontrasztos, művészi pontossággal lerakott mozaikjai több száz esztendő után is szemet gyönyörködtetőek.

Minden képe más-más állatot - fácánt, kecskét, kutyát - jelenít meg: a bejárathoz, korabeli harapós kutya jelzésként egy láncra kötött eb képe került. Pompejiben közkedvelt volt a mozaikborításos padló. A burkolat idővel a kertekben és díszkutakon is használatos díszítőelemmé vált.

Fogadószobájában alabástrompadlóval kápráztatta el vendégeit. Falfestményei közül több is komikus jeleneteket ábrázolt: a politikusnak valószínűleg volt humorérzéke.

Végül érdemes a bankár Lucius Caecilius Iucundus otthonára is vetni egy-egy pillantást. Mivel a feltételezhető egykori beltérről látványos 3D-videót készítettek a Lund Egyetem szakértői, az ember egyetlen kattintás után virtuális sétát tehet a pazar pompeji otthonban.

A bankár házának falai színpompásak és az előző épületekhez hasonló módon elegánsan díszítettek voltak. A dolgozószoba kiemelkedő szépségű lehetett a házban, ahogyan a vendégfogadó helyiség is.

Házi oltára egy 17 évvel azelőtti földrengés jelenetét örökítette meg: sokan úgy vélik, az a természeti csapás már előre megjósolhatta a későbbi, 79-es katasztrófát.

Lupanar, a pompeji bordély

Az ókori Pompeji egyik legvirágzóbb üzlete a prostitúció volt, melynek nyomai a mai napig látszódnak az óvárosban.

Képek: wikipedia.org, Getty Images.

• pompei
• olaszország
• ház
• érdekesség
• épület
• művészet
• történelem
• Terasz