„Már egy csésze tea képes volt olyan állapotba juttatni, amit sosem tapasztaltam”

A Zhaou Zhou teaworkshopjára Fejes Réka, a Dívány újságírója látogatott el, és készített interjút a teázás keleti hagyományait Budapesten meghonosító Tálos Gáborral.

Piqniq Budapest
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

„Ittam egy 1950-es teát, és olyan hatással volt rám, hogy Galambos Péter barátommal eldöntöttük, ezt Magyarországon is szeretnénk megmutatni” - meséli Tálos Gábor, a Zhao Zhou alapítója saját szervezésű teaworkshopján a Díványnak. Gábor, aki egyetemi éveit Kínában töltötte, ma Budapesten üzemeltet teázót, ahol nem is csak magát a gyakran sok száz éves fákról származó teát, de a teázás filozófiáját tapasztalhatja meg a vendég: ”a tea kivisz a mátrixból. Az átlényegülés élményét adja. Van egy szabadsága, térélménye, mélyülése, nyitottsága. Számomra a szabadságot jelenti” - mondja.

A teázás kultúráját, hagyományait is egyenesen Kínából hozza, a Zhao Zhou másik alapítója, Galambos Péter ugyanis „jó kultúrkörökben mozgott Kínában, kínai, tibeti buddhizmust és kínai gyógyászatot tanult, ezzel foglalkozott, olyan baráti köre volt, amire már az elejétől fogva tudtunk támaszkodni. Olyan teavidékekre látogattunk, amik számunkra izgalmasnak tűntek. Mielőtt elindultunk, megkérdeztük a barátokat, hogy kit ajánlanak, hova érdemes elmenni. Olyan ez, mint amikor eljön a turista Magyarországra, elmegy a Szépasszonyvölgybe, és lesz egy véleménye a magyar borról, de megint más véleménye lesz, ha megtalálja Szepsy Istvánt vagy Györgykovács Imrét - az már egy másik világ” - meséli. 

IMG 3713
Fotó: Ruzsovics Dorina / Dívány

Gábor azt is elmondta, mi kell ahhoz, hogy magyarként - vagy egyáltalán európaiként - több száz éves teafák leveleiből főzhessenek teát idehaza: „Péter már nem számított európainak, az ő műveltsége, kínaitudása jó belépő volt, ráadásul ismerősök ajánlottak be minket. Kínában van egy szó, a guanxi, ami kapcsolatot jelent. Ha ezzel rendelkezel, máshogy közelítenek hozzád az emberek. De valóban vannak olyan teatermelők, akik megkérnek minket, hogy ne áruljuk el a tea származásának a pontos helyét, mert akkor sok ember megy majd arra, és ők azt nem akarják.”

Tanulj, fejlődj! - így léphet szintet a hazai gasztronómia

Gábor és a Zhao Zhou egyike azon vállalkozásoknak, amelyek a Piqniq Budapest és a Mastercard Tanulj, fejlődj! - Nagykép a gasztronómiáról című, három hónapos projektjében bemutatkozhatnak. Idén ősszel a Dívány a projekt médiapartnereként készít helyszíni riportokat és nagyinterjúkat a hazai gasztronómia kiemelkedő szereplőivel. 

IMG 3798
Fotó: Ruzsovics Dorina / Dívány

Ahogy az interjúban Tálos Gábor is kiemeli, a gasztronómia fejlődése hosszú folyamat. A bor esetében például már nagyjából huszonöt éve elkezdődött egy minőségi átalakulás, és a borkultúra napjainkra egy sokkal magasabb szintet tudott elérni, mint korábban. Ugyanez a változás pedig a gasztronómia valamennyi szegmensében megvalósítható, a minőségre való igény pedig nemcsak a termék, de a teljes szolgáltatás színvonalát jelenti. Nem elég tehát jó bort vagy teát készíteni, ismerni kell a fogyasztás kultúráját is. 

IMG 3751
Fotó: Ruzsovics Dorina / Dívány

A gasztronómia szereplőinek összefogása éppen ezt a minőségi fejlődést tudja támogatni. Két vállalkozás ugyanis nem feltétlenül csak egymás konkurenciája: ha mindketten magas színvonalú szolgáltatást tudnak nyújtani, úgy közösen teremthetik meg az igényt a minőségre, amiből hosszú távon mindketten profitálhatnak. A pozitív változások pedig még inkább felgyorsíthatók, ha a gasztroszektor szereplői inspirálódni, tanulni is tudnak egymás ötleteiből, működéséből, közös értékeket tudnak kialakítani és képviselni. 

IMG 3489
Fotó: Ruzsovics Dorina / Dívány

Bánhalmi Kata, a Piqniq Budapest egyik alapítója szerint ehhez a legfontosabb két dolog, hogy „szenvedélyesen kell szeretni azt, amit csinálsz, és adaptálódni kell a változásokhoz. A projektben bemutatásra kerülő vállalkozók a szó legjobb értelmében elvetemültek: akár kávéval, akár borral, akár hússal vagy rizzsel foglalkoznak, ez az életük.” A kezdeményezés ehhez teszi hozzá a harmadik legfontosabbat, a láthatóságot, amivel pedig mind a vállalkozások, mind mi, vendégek - végső soron tehát a teljes hazai gasztronómia - sokat nyerhet.

A Dívány cikksorozatában olyan hazai vállalkozások jelennek meg, akik működésükben, filozófiájukban, egyediségükben kivételes értéket hordoznak, s ezáltal mások számára is inspirációt jelenthetnek. Bepillantást kaphatunk többek között a vendéglátóhelyek kulisszái mögött zajló folyamatokba, az ételfutárok mindennapjaiba, a mezőgazdaság legújabb trendjeibe, sőt a csúcséttermek alapanyag-beszállítóinak munkájába is. 

A projekt egyik fő aktualitása az idei járványhelyzet, vagyis hogy hogyan élhető túl egy igen hosszú és nehéz időszak egy olyan súlyosan érintett szektorban, amilyen a vendéglátás, lehet-e akár fejlődni is általa. 

(Képek forrása: Ruzsovics Dorina / Dívány)

Ezt is szeretjük