Piramisok a Pilisben: ősi kultúrák maradványai vagy geológiai csodák?

Az ősi magyar szakrális és spirituális világban a Pilis jelentőségteljes hely volt. A misztikus és spirituális szempontból fontos a gyönyörű látképpel rendelkező táj.

Egyfajta természet építette templom, ahová állítólag felfegyverkezve lépni sem volt szabad. Itt helyezkedett el az Árpád-kori Ős-Buda, és itt emelkedett az egyetlen magyar, 1250-es alapítású szerzetesrend kolostora is egykor.

A Pilis piramisai

A csodás hegyek misztikus történeteinek sora ezekkel még mindig nem ért véget. A Pilisben ugyanis, úgy tartják, három piramis emelkedik az Árpád-vár, a Magas-hegy és a Rám-hegy gúlaszerű csúcsaiban.

A Három-hegy, azaz a pilisi piramisok nemcsak formájukat, de elhelyezkedésüket tekintve is különlegesek. Akárcsak az egyiptomi, gízai piramisegyüttes hármasa, mely magában foglalja a Nagy piramist is, mérések szerint a pilisi piramisok is leképezései lehetnének az Orion nevű csillagképnek, a legalacsonyabb csúcs pedig a legtávolabbi csillagot jelölhetné.

Bár sokakat érdekelne, egyelőre nem vizsgálták meg alaposabban e tekintetben a hegyeket. Vajon mennyi realitás lehet abban, hogy a hegyeknek bármi közük van a piramisokhoz vagy az Orionhoz?

Sokan úgy vélik, a hegyek - vagy piramisok - részben vagy egészükben ember alkotta építmények, és ennek köszönhetik a gúlaformát. Mások szerint a hegyeket a természet formálta ilyenné. Ha valóban emberi alkotásról lenne szó, vajon kik építhették ezeket, hogyan és mikor? Milyen ősi kultúra maradványai lehetnek? A kérdések sora végtelen, de bármi is az igazság, mindenképpen büszkék lehetünk a mesés vonulatokra.

• piramis
• pilis
• Terasz