Percek alatt végzett a mérges gáz a városka lakóival

A vegyi fegyverekkel való emberirtást és a tömegpusztító eszközök használatát a nemzetközi jog tiltja, sőt, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet kiemelten foglalkozik azzal, hogy ezeket a halálos eszközöket betiltsa és megsemmisítse. Ennek ellenére sok terroristaszervezet veti be a különböző bombákat, mérgeket vagy éppen a halálos gázokat akár katonák, akár civilek ellen.

Ez történt 1988-ban Irakban: Halabja város lakosságának tizede és katonák ezrei vesztek oda az azóta népirtásnak minősített vegyi támadás során.

Pillanatok alatt végzett a halálos gáz a várossal

A Halabjában történt mészárlás az iraki-iráni háború egyik végkifejlete volt. A két ország közötti határviták kezdetben csak fegyveres összeütközéseket gerjesztettek, majd amikor Szaddám Huszein átvette a hatalmat, a háború még komolyabbá vált.

1988. március 16-án kora este kezdődött az öt órás támadás. Egy rakéta- és napalmsorozatot követően az iraki MiG és Mirage repülőgépek bombákat kezdtek szórni a város területe felett, jócskán az iraki hadsereg területén kívül. A szemtanúk elmondása alapján az egész úgy festett, mintha a füst a felhőkből ereszkedne alá, mely először fehéren hullámzik lefelé, majd megfeketedik, és végül sárga színbe vált át. Aztán mindez egy magas füstoszloppá változott.

A szerencsés túlélők elbeszélései szerint kezdetben csak nagyon édes, almára emlékeztető illatot lehetett érezni. Aztán néhány ember egyszerűen csak holtan összeesett. Mások néhány perc alatt szó szerint belehaltak a gáz okozta nevetőgörcsbe. A lakosok bőre felhólyagosodott, a belélegzett gáz pedig a nyálkahártyákat is kikezdte.

Sokak szerint a támadás alatt több vegyi anyagot is használtak, például mustárgázt, szarint, tabunt, de még hidrogén-cianidot is. Ezek az emberi szervezet számára mind mérgezőek, egyesével is, hát még akkor, ha nagy dózisban mindet egyszerre lélegzik be.

Borzasztó következményekkel járt a gáz

A mészárlás azonnali áldozatainak száma nagyjából 3200-5000 ember közé tehető. A sebesültek száma hét és tízezer körül volt, amiből még több ezren meghaltak a gáz okozta betegségekben. A túlélőknél, akik látszólag csak könnyebben sebesültek meg, később orvosi problémákat fedeztek fel, sokaknak a gyermekei születési rendellenességgel jöttek világra. A körzeti orvosoktól származó leírások 14-szer több vetélést, tízszer több rákos megbetegedést - elsősorban vastagbélrákot -, légzőszervi bajokat, bőr- és szemproblémákat, termékenységi és reproduktív zavarokat említenek a túlélők körében.

Népirtásnak minősítették

2003-ban egy ellentmondásos emlékművet építettek fel a halabjai mártírok emlékére a még mindig romos város peremére. Az alkotás egészen 2006-ig a helyén állt, amikor is a lakosok, tiltakozásuk kifejezésére, tüntetést rendeztek. Az egyik résztvevő felgyújtotta az építményt, minek következtében a rendőrök lövöldözésbe fogtak, az összecsapásban több tucatnyi ember megsérült.

2005 decemberében a holland bíróság elítélte Frans van Anraat-t, mert kiderült, ő vásárolt vegyi fegyvereket a nemzetközi piacon, és adta el őket Szaddám Huszeinnek a mészárláshoz. Ezt követően Huszein ellen is per indult, melyben elítélték az emberiség ellen elkövetett tettei miatt - a volt iraki elnököt 2006. december 30-án végezték ki.

A halabjai eseményeket egészen 2010-ig csak az emberiség ellen elkövetett bűncselekményként tartották számon. Az iraki legfelsőbb bíróság idén tavasszal döntött arról, hogy a halabjai támadás népirtásnak minősül. Ali Hasan al-Majidot, Szaddám Huszein unokatestvérét, aki a támadást elrendelte, 2010. január 25-én felakasztották.

Fotók: nijmannews.org, srimalfernando.wordpress.com, thestar.com.

• halál
• történelem
• méreg
• gyilkosság
• Terasz