A történelem 3 leghíresebb túszdrámája

A történelem sokszor ismétli önmagát, a tragédiák és drámai események sora mintha nem akarna megszakadni. Ráadásul a technika fejlődésével ma már szinte a történéssel egy időben értesülhetünk a világ különböző pontjain zajló eseményekről.

Sokan vádolják a médiát túlzott felhajtással és hatásvadászattal, de az is igaz, hogy a helyszínen készült tévéfelvételek és sajtófotók sokszor éppen bizonyítékul szolgálnak a tragédiák tisztázására, nem utolsósorban pedig segítenek életben tartani a túszdrámákban, rajtaütéses támadásokban ártatlanul életüket vesztő áldozatok emlékét. Cikkünkben a közelmúlt három legismertebb és legmegrendítőbb drámájára emlékezünk.

Müncheni mészárlás - 1972. szeptember 5.

A 38 évvel ezelőtti olimpiai merénylet valószínűleg a történelem egyik legismertebb túszdrámája. A müncheni nyári olimpiai játékok alatt történt, hogy 1972. szeptember 5-én, hajnali négy óra körül a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet tagjai – átmászva az olimpiai falu kerítésén – behatoltak az izraeli csapat szállására, és ott foglyul ejtettek tizenegy sportolót. Közülük két ellenállást tanúsító túszt rögtön agyon is lőttek. A palesztinok írásban közölték feltételeiket a kiérkező bajor hatóságokkal: 232 bebörtönzött elvtársuk azonnali szabadon bocsátását követelték. A német katonaság és a mesterlövészek körülzárták a helyszínt, a túsztárgyalók megkezdték az alkudozást, de mindössze a határidő elodázását sikerült elérniük.

Mikor a túszejtők kijelentették, hogy Kairóba kívánnak elmenekülni, a németek két helikoptert bocsátottak a rendelkezésükre. A menekülő nyolc terroristát és túszaikat a közeli fürstenfeldbrucki katonai repülőtéren lövészek fogadták, ezzel a 21 órás túszdráma véres mészárlásba fordult.

Egyórányi kaotikus harc után az elszánt terroristák végül kézigránátot dobtak a helikopterre, és tüzet nyitottak a kilenc izraeli sportolóra, akik életüket vesztették. A túszejtők közül öt meghalt, három pedig foglyul esett. Az események nemcsak a világot rázták meg, hanem az olimpiai mozgalom eszméjét is alapjaiban megrengették. A játékok végül folytatódtak, de a tragédiából okulva azóta minden nemzet különös hangsúlyt fektet a rendezvény biztonságára.

Az iráni nagykövetség ostroma Londonban – 1980. április 30.

A londoni iráni nagykövetség elleni támadás a nyolcvanas évek egyik legmegdöbbentőbb terrorcselekménye volt, mely sokáig foglalkoztatta mind a médiát, mind a közvéleményt. A korabeli híradások szerint 1980. április 30-án, körülbelül fél 12-kor hatolt be a hatfős, felfegyverzett terroristacsoport - a Demokratikus Forradalmi Mozgalom Arabföld Felszabadításáért emberei – a főváros központjában álló épületbe, foglyul ejtve 26 követségi dolgozót, egy rendőrt és a BBC egyik újságíróját is. A terroristák követelése eredetileg Huzesztán - Irán kőolajban gazdag tartományának - autonómiája volt, később azonban már 91 elítélt bajtársuk szabadon engedését is követelték.

Az angol túsztárgyalók azonnal a helyszínre siettek, el is érték öt túsz szabadon bocsátását, de idővel a helyzet kezdett elmérgesedni, miután kiderült, hogy a jordán nagykövet nem csatlakozik a tárgyalásokhoz. A hatodik napon a terroristák megölték Abbas Lavasani attasét, és testét a főbejáraton kidobták. Válaszul május 5-én este fél nyolc előtt a brit különleges erők megindították mentőakciójukat. A gépfegyverekkel és gránátokkal felszerelt túszmentők a hátsó bejáraton és a tetőről leereszkedve hatoltak be az épületbe, ezzel egy időben az elektromos vezetékeket is elvágták. Öt terroristát megöltek, a túszokat pedig sértetlenül kiszabadították. Az elfogott Fowzi Nejad iráni szeparatistát később életfogytiglanra ítélték, 2005-ben azonban feltételesen szabadlábra helyezték.

Beszlani túszdráma - 2004. szeptember 1.

Minden idők egyik legmegrázóbb túszdrámájának képei bizonyára ma is sokakban élénken élnek, pedig immár több mint öt éve, hogy a 30 ezer lakosú, észak-oszétiai Beszlan városának iskolája véres és tragikus események színhelye lett. 2004. szeptember 1-jén - az évnyitó napján - történt, hogy egy főként csecsenekből és ingusokból álló radikális csoport megszállta az általános iskolát, és a tornateremben túszul ejtett 1288 főt - köztük több száz kisiskolást. A szörnyű dráma rögtön a hírek fókuszába került, szinte óráról órára követhette a világ az 52 órán át zajló drámát. Szeptember 3-án - alig két és fél nappal azután, hogy Oroszország nem tett eleget a túszejtők által követelt csecsenföldi csapatkivonásnak -, az iskolai események visszafordíthatatlan vérengzésbe torkolltak.

A harmadik napon az orosz fegyveres erők máig vitatott szabadító akcióba kezdtek, miután harminc túsz megpróbált kitörni az iskolából. A terroristák és a szabadítók közti átláthatatlan tűzharc végül 331 túsz, köztük 186 gyermek értelmetlen halálát követelte, és a sebesültek száma is meghaladta a 650-et, nem is említve a sokkos állapotban kikerült gyerekeket. A túszejtők többsége életét vesztette, de néhányuknak sikerült elmenekülniük.

A hírek szerint az akcióért a szélsőséges csecsen terrorista, Magomet Jevlojev tehető felelőssé. A túlélők és az áldozatok hozzátartozói a kaotikus és szervezetlen akciót illetően még ma is válaszokra várnak.

• halál
• történelem
• gyilkosság
• Terasz