Példátlanul kevés gyerek született

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-ben összesen 90 350 gyermek született, ami egyrészt 6,3%-kal kevesebb, mint a tavalyi szám, másrészt a legalacsonyabb érték a születési statisztika hazai történetében.

A születések száma 1998-ban esett először százezer alá, és azóta sem érte
el ezt a szintet. A 2003-as évi mélypontot követően ingadozással tarkított, lassú
emelkedés volt észlelhető, ami 2009-ben 96 442 újszülöttet ért el.

Ahogy a KSH fogalmaz, 2010-ben váratlan és jelentős visszaesés történt, ebben az évben az előző évihez képest 6100-zal kevesebb gyermek született, ami 6,3%-os csökkenést jelent.

A visszaesés ugyanakkor nem volt egyenletes a szülő nők korcsoportjait tekintve. A 35 évesnél fiatalabbak valamennyi korcsoportjában csökkent a gyermekvállalás gyakorisága, a legnagyobb mértékben, közel 10%-kal, a 20–29 évesek körében.

Korábban soha nem volt ilyen

A 35–44 éves korosztály esetében viszont a korábbi trendek folytatásaként kismértékű emelkedés mutatkozott. A szülő nők átlagos életkorának további emelkedését jelzi az a jelenség, hogy 2010-ben a 30–34 éves nők korcsoportjában volt a leggyakoribb a gyermekvállalás, ami korábban soha nem fordult elő.

Az 1990-es évek közepéig a 20–24 éves, 2009-ig a 25-29 éves nők szültek főleg, majd a húszas évek elejéről a harmincas évek elejére tolódott a gyermekvállalás leggyakoribb életkora. 2010-ben a 30–34 éves nőkhöz köthető az összes születésszám közel 35%-a.

Házasságon kívül születik a gyermekek 40%-a

Az éves születésszám fontos tényezője, hogy mekkora hányaduk származik házas és nem házas párkapcsolatból. A házasságon kívüli születések aránya folyamatos emelkedés mellett 40,8%-ot ért el 2009-ben.

Ez az arány 1990 óta több mint háromszorosára, 1980-hoz viszonyítva öt és félszeresére emelkedett. 2010-ben az emelkedő trend megállt, és változatlanul 40,8%-ot tett ki a házasságon kívüli születések aránya.

A kor szerinti eltérésekben figyelmet érdemel, hogy a házas nőknél a 20–29 évesek esetében a születésszám 13%-kal csökkent, jóval nagyobb mértékben, mint a nem házasoknál, a 35 év feletti korosztályoknál viszont a házasságon kívüli születésszám emelkedése meghaladta a hasonló korú házas nőknél regisztráltat.

Miért nem szülünk?

Tóth Olga, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének kutatója lapunknak korábban elmondta: a hazánkra jellemző születésszám-csökkenés három okra vezethető vissza.

Az első a munkahelyek negatív diszkriminációja a kisgyerekesekkel szemben: akinek gyereke van, nehezen tud visszamenni a munkaerőpiacra, mivel a munkáltatók nem szívesen vesznek fel kismamákat, mondván, hogy túl sokat hiányzik a gyermek miatt.

A másik ok a kutató szerint a gyerekintézmények állapota és az alacsony férőhelyszám. Ahhoz, hogy egy anya visszamehessen dolgozni, a gyermeket el kell helyezni. Ha nincs hely, vagy olyan állapotban van az intézmény, ahol nem szívesen hagyja a gyermekét, akkor nincs más lehetősége, mint otthon maradni.

A harmadik ok a kutató szerint, hogy Magyarországon még mindig az a felfogás él, hogy a gyerekvállalás női dolog. Ahol az apák nagyobb részt vállalnak a gyermeknevelésben, ott több gyermek születik, nálunk viszont ez még mindig nem alakult ki.

Jegyezzük meg, hogy a gyermekvállalás nem egyéni döntés, de a férfiak gyermekvállalási hajlandóságáról nem készült felmérés.

• szülés
• belföld
• Terasz