Ezt a zenét hallgatták 12 ezer éve az emberek: máig megvannak a hipnotikus kövek

Vitathatatlan, hogy a zene és az ember ősidők óta összetartoznak. Mi sem bizonyítja ezt ékesebben és különlegesebben, mint a legősibb hangszerek.

Ilyenek a kaukázusi Azerbajdzsán zenélő kövei is, amelyeken nem kevesebb mint 12 ezer évvel ezelőtt játszottak emberi kezek.

Hihetetlen hangok a sziklákból

A Kaszpi-tenger partjának közelében, Gobusztán térségében sorakozó kövek első ránézésre egyszerű sziklák, de első hallásra közel sem.

A termetes gobusztáni sziklák közt több olyan is akad, amelyből zenei hangok csalhatók ki. Ennek oka szakértők szerint a vulkáni kőzet megszilárdulásakor képződött és a kövek belsejében rekedt természetes gáz.

Ezeket a hatalmas sziklákat, melyek megütögetve a tamburinhoz hasonló hangokat adnak ki, vulkáni működés hozta létre, ahogyan azokat a barlangokat is, amelyekben több mint tízezer éve, egészen a középkorig éltek emberek. Nyomukat számos, az archeológia számára rendkívül érdekes és értékes vésés, illetve sziklarajz is őrzi.

Archeológus szakértők úgy gondolják, hogy a zenélő köveket különböző rituálék végzése közben szólaltathatták meg. A hipnotikus dallamokat vadászat, illetve élelemszerzés előtt szólaltathatták meg.

A parti sziklák közt is kiemelkedik a fenti videóban is látható Gobusztáni Zenélő kő néven híressé vált szikla, amelyen ma tradicionális azeri zenészek játszanak, olykor komplett zenekarok csatlakozásával. Az azeri kövek tehát 12 ezer év után is felszólalhatnak, még ha más céllal is, mint egykor: a dallamok, mint egy ősi hagyaték, újra és újra megszólalnak.

Oroszország kőerdeje

Csodás látványt nyújt a sűrű erdőként magasló kőerdő Oroszországban. Vess egy pillantást a sziklapillérekre, melyeken ugyancsak ősi kultúrák nyomait fedezték fel.

• zene
• kő
• szikla
• ősi
• hangszer
• Terasz