Megkérdeztük a kormány tagjait Orbán halálbüntetésről tett kijelentéséről

A halálbüntetés visszatartó erejéről beszélt a kormányfő.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Orbán Viktor egy pénteki rádióműsorban megvédte a halálbüntetés intézményét. "Az EU tiltja a halálbüntetést, ez is megérne egy misét" - hangzott el a Kossuth Rádió 168 óra című műsorában.

A miniszterelnök ezt annak kapcsán mondta, hogy a hét elején a strasbourgi emberi jogi bíróságon kimondták, embertelen a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés gyakorlata, melyet a kormánypártok 2011-ben vezettek be. De vajon a kormány egésze a halálbüntetés mellett áll?

Marad az életfogytiglani börtön

A kormánypárt a strasbourgi ítéletre reagálva egy kicsit képzavarba került.

"A vasárnapi európai parlamenti választás azért is fontos, hogy olyan európai parlamenti képviselőket küldjünk Brüsszelbe, akik még fogják védeni a tényleges életfogytiglant és ki fognak állni a magyarok döntése mellett!"

Ezt reagálta a Fidesz a bírósági határozatra. Ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Bíróságának nincs köze az Európai Unióhoz, így az EP-képviselők kiléte nem fogja meghatározni a testület döntéseit. Persze értjük, szerelemben és kampányban bármi megengedett.

Orbán szerint az ítéletből egyébként sem következik az, hogy a hazai gyakorlaton, melyet a kétharmados többség alaptörvénybe is foglalt, változtatni kellene, így minden bizonnyal marad az alkotmány idevágó része.

Nem igazolható a halálbüntetés elrettentő hatása

De visszatérve Orbán gondolatmenetére, annak legaggályosabb része, amikor a miniszterelnök azt ecseteli, hogy minél szigorúbb a büntetés, annál nagyobb elrettentő hatással bír. Orbán itt veszélyes és meglehetősen ingoványos terepre tévedt, hiszen ennek a szemléletnek a fejlett országokban egyre kisebb támogatói köre akad, ami korántsem véletlen.

Orbán mindig igazat mond, csak a helyzet változik

Nézegess képeket!

Elolvasom

Azokban az országokban ugyanis, ahol bevett gyakorlat a halálbüntetés, nincs igazolhatóan kevesebb emberölés, mint a legszigorúbb büntetést nem alkalmazó államokban. Ráadásul az emberélet elleni bűnöket legtöbbször hirtelen felindulásból követik el, amikor a tettes nem mérlegeli a következményeket, ilyen esetekben pedig az elrettentő hatás értelmezhetetlen. Ráadásul, amíg elkerülhető a felelősségre vonás, márpedig egyáltalán nem minden bűntett oldódik meg, addig az előre megfontolt szándékkal gyilkolók sem rettennek el, arra számítva, hogy megúszhatják a következményeket.

Egyébként Victor Hugo már a 19. században felismerte, hogy nem működik az elrettentő hatás. Kiváló művében, az Egy halálra ítélt utolsó napjában egy olyan fiatalember útját meséli el a nyaktilóig, aki gyermekkorától számtalan nyilvános kivégzés tanúja volt.

Az Orbán-kormány meghökkentő döntései

Nézegess képeket!

Elolvasom

A rendszerváltás hagyományával megy szembe Orbán

Orbán abban is téved, hogy az Európai Unió tiltaná a halálbüntetést. A halálbüntetést egy 1990-es alkotmánybírósági döntés tiltja hazánkban, ha az erre vonatkozó két, Magyarország által is ratifikált nemzetközi egyezmény nem nyújtana elég alapot a gyakorlat tiltására. Az uniós országok egyike sem próbálta megszegni ezeket az egyezményeket és a humanizmus hagyományait.

Egyébként a közel negyedszázados AB-döntés mögött az állt, hogy a testület szerint az alapvető jogokat - az élethez való jog is ilyen - még törvény sem korlátozhatja. Ezzel az alapvető demokratikus hagyománnyal ment most szembe a miniszterelnök. Az európai országok közül egyébként csak a diktatórikus Fehéroroszország alkalmazza a legsúlyosabb büntetést, máshol a kontinensen fel sem merül, hogy az államnak újból ölnie kéne. Oroszországban törvényileg lehetőség van halálra ítélni valakit, ám a kivégzéseket nem hajtják végre.

Arról nem is beszélve, hogy Orbán, aki keresztény értékekről oly szívesen áradozik bárhol és bármikor, miért gondolhatja úgy, hogy valaki életének az elvétele hathatós eszköz a bűnözés elleni harcban. Ha a tények és az adatok nem lennének elég meggyőzőek, az erkölcs még az lehet.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Megkerestük a kormány több tagját is, hogy kiderítsük, Orbán magánakciója volt-e a halálbüntetés hatásosságának méltatása. Különösen kíváncsiak lettünk volna Balogh Zoltán emberi erőforrás miniszter véleményére, hiszen ő mégiscsak lelkész. De Semjén Zsolt és Navracsics Tibor kormányfő-helyettesekhez is eljuttattuk kérdéseinket, azonban választ senkitől sem kaptunk.

Fotó és főkép: MTI/Kovács Attila.

Ezt is szeretjük