Figyelem! Ma éjjel állítjuk át az órákat

Március 29-ről 30-ra virradóan kell az órákat hajnali két óráról három órára átállítani, így egy órával kevesebbet lehet aludni a hétvégén.

A nyári időszámítás vasárnap kezdődik, ezért kell megbolygatni az időt egész Európában.

Mikor kezdődött?

A szakértők között jelenleg megoszlanak a vélemények arról, hogy van-e értelme az óraátállításnak. Az intézkedés célja eredetileg az volt, hogy a nappali időszak megegyezzen a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel hét órától este tízig tart.

1976-ban kezdeményezték az óraátállítást Franciaországban, három évvel az első olajárrobbanás után. A hatóságok azzal indokolták a lépést, hogy így háromszázezer tonna kőolajnak megfelelő energiát spórolható meg. Magyarországon 1980-ban vezették be a nyári időszámítást, szintén az energiaspórolás céljából.

Kormányrendelet szabályozza

Az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályzatnak megfelelően az óraátállítást egy kormányrendelet szabályozza, ami szerint a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

Sokan gondolják, hogy ma már nincs értelme a nyári és téli időszámításnak, mivel 1980 óta az energiafogyasztási szokásai nagymértékben megváltoztak, emiatt már nem lehet több energiát megtakarítani az órák átállításával.

A legtöbb energiát először azzal spórolták meg, hogy egy órával később kapcsolták be a közvilágítást, manapság viszont a technikának köszönhetően már a közvilágítás is automatikusan alkalmazkodik a fényviszonyokhoz. Emellett sokkal több háztartási gépet használunk, ha csak a televízióról van szó, ami az energiaigények megnövekedéséhez vezetett.

A nyári időszámítás hatása

A téli időszámítással - ami október utolsó hétvégéjén kezdődik- térünk vissza a csillagászatilag indokolt időszámításhoz. A nyári óraátállítás pedig március utolsó hétvégéjén lép életbe. Az óraátállítás hatásai közvetlenül nem mérhetőek és bizonyíthatóak gazdaságilag.

A nyári időszámítás kezdetekor hiába sajnáljuk, hogy veszítettünk egy órát, az emberek közérzete általában jobb lesz, már csak azért is, mert ez mindenkit ráébreszt arra, hogy vége a télnek, és jön a nyár - megnő a napsütéses órák száma, többet járunk a fényre a természetbe, valamint a hosszabb nappalok miatt tovább aktív az ember.

Tehát összességében az egészségre jó hatással van a tavaszi óraátállítás. Vannak ugyanakkor, akiknél az órák előreállítását kellemetlen tünetek kísérik - ők az első napokban fejfájásra, rosszkedvre vagy levertségre panaszkodnak.

• óra
• belföld
• óraátállítás
• Terasz