7 mindennapi probléma, ami nem létezne, ha nem lenne telefon
Nem is csak az a baj, hogy függővé tesz.

okostelefon-segitseg
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Nagy probléma, hogy mára már kevés érdekesebb dolog létezik az ember számára, mint a saját okostelefonja. Sokak életében kiderülhetett már ez a zavarba ejtő és nyugtalanító igazság: amikor a telefon - és a rajta keresztül az életünkbe áramló világ - szerelmi történetekbe rondított bele, családi kapcsolatokat változtatott meg, szétzilálta a munkát, vagy elvette a kikapcsolódásra szánt szabadidőt. 

Túlzás nélkül elmondható, hogy az ember és az okostelefonja közötti kapcsolat mérgező. Nagy szavak, de remélhetőleg józanítóak: sokan szorosabb kapcsolatot ápolnak a telefonjukkal, mint a saját anyjukkal, ami igencsak veszélyes a pszichére nézve.

1. Függőség

A legnagyobb probléma a függőséggel nem az, hogy sokat használjuk a telefont, hanem az, hogy a saját magunktól való távolságtartásra használjuk. Az okostelefon miatt az ember már képtelen arra, hogy egyedül maradjon az érzéseivel. Ma igen kevesen gyakorolják az énidőt: tehetetlenül ülni egy szobában, szabadon engedni a gondolatokat, elmerengeni a múlton és a jövőn, átélni a mély fájdalmat vagy az izgalmat. Az emberek azért váltak saját telefonjuk függőivé, mert alibit szolgáltat az önmagukkal való szembenézés folyamatos elkerülésére, ami rendkívül ártalmas és veszélyes a pszichére nézve. 

szomoru-enido-onismeret-erzesek-gondolkodik

2. Kapcsolatrombolás 

Elviekben az emberek imádják a családi életet, és érdeklik őket a kapcsolataik, a valóság viszont mást mutat. A családunk sokkal bonyolultabb, mint amennyire szeretnénk. A partnerünk nem mutatja ki úgy az érzelmeit, ahogy mi szeretnénk. A telefon viszont reagál az érintésünkre, és hajlandó azt csinálni, amit akarunk. 

Az okostelefon simulékonysága tökéletes okot ad, hogy kiszakadhassunk a többiek hülyeségeiből. Csak meg kell érinteni a képernyőt, amíg a másik a napjáról mesél, és máris valami izgalmasabb jön. Sajnos az a helyzet, hogy az élettárs vagy a család történetei sosem lesznek annyira érdekesek, hogy vetekedhessenek olyan információkkal, hogy épp mi a leghatékonyabb fogyókúra, vagy hol van a legolcsóbb, de legjobb albérlet a városban.

3. Nyitott szemmel járni

Látszólag az okostelefon közelebb hozza az egész világot. Bár sokan nem veszik észre, ezek a dolgok általában a határát sem érik el az igazán fontos dolgoknak. Közben pedig, míg lefelé bámulunk, bele a telefonba, elfelejtjük észrevenni a valóságot és annak szépségeit: a mohát egy régi sziklafalon, a szégyenlős mosolyt, amit egy ismeretlen férfi küld, vagy azt a csiklandozó, meleg és friss tavaszi szellőt, ami épp megsimította az arcunkat.

par rossz randi

4. Lemaradásélmény

Az okostelefonnak hála sokkal gyakrabban jönnek szembe mások csábító élményei. Egy ismerős férjhez ment, a másiknak babája született, a harmadik lefogyott tíz kilót, a negyedik a tengernél nyaral épp. Mi pedig kívülről nézzük, és azt érezzük, nem csinálunk semmit, minderről lemaradunk. Az egész életünket átissza a valamit-épp-kihagyok érzés. A kép, amit mások mutatnak, viszont gyakran csak álca, de semmiképp sem a teljes valóság. Az ironikus az egészben, hogy, míg az ember mások hamis élményeire fókuszál, az igazán lényeges dolgokróltényleg lemarad: mélyebben megismerni és megérteni a szüleit, megtanulni egyedül lenni, beszélgetni egy kisgyerekkel. 

5. Lájkcsapda

Fölösleges tagadni: mindenkinek jólesik, ha lájkolják a képét, posztját, és nincs ezen mit szégyellni. Az egész mögött az a vágy rejlik, hogy a többiek mélyen megértsék örömünket, bánatunkat, hogy az üzenet, melyet a világgal közlünk, meleg fogadtatásra találjon. Ennek ellenére sokan magányt éreznek. Egyszerűen annyira távol van a többi ember - hiába érezzük közel őket a Facebookon -, hogy a világ gyakran félreérti az üzenetet. A magánytól pedig nem szabad félni, mert általa közelebb kerülünk önmagunkhoz. Erősödik a személyiség, saját vélemények és nem utolsósorban szorosabb kapcsolatok alakulnak ki.  

A cikk az ajánló után folytatódik

6. Szelfik

Nem az a baj a szelfikkel, hogy elkészülnek, hanem, hogy senki nem veszi őket komolyan. Tény, hogy sok fotó ironikus vagy vicces szöveg kíséretében kerül fel a netre, ezek mégis önarcképek a szó szoros értelmében. Rembrandt sem kacsintgatott, vagy rágcsált egy kolbászt, mikor önarcképeit készítette. Helyette mélyen magába nézett, és megfestette, amit látott: a bánatot, a múltját, a sikereit és eredményeit - az egész életét egyetlen képben. Nem érdekelte, mások kedvelik-e majd a képét, nem volt szüksége a jóváhagyásukra. Rembrandt az önismeretet saját magában kereste, nem mások visszajelzésében. 

no szelfi

7. Randizás

Az online társkeresőknek is van mumusuk. Csábító a gondolat, hogy bárki hirtelen könnyedséggel találhat lelki társat a világ bármely pontjáról, de a valóság az, hogy okoselefonon keresztül senki sem olyan, mint a valóságban. A trükk az egészben, hogy, ha találunk is valakit, aki elég jó, mindig ott lesz a több ezernyi másik lehetőség, ami talán jobb lenne. 

Nem szabad az egyébként túlmisztifikált tökéletes társat keresni, főleg nem online, mert attól, hogy ugyanazt a kaját szeretitek, és neki is van macskája, még nem biztos, hogy ő a megfelelő társ. Vagy, ha a keresést leszűkíted tíz kilométeres körzetre, akkor talán pont kizárod azt az embert, aki tökéletes lehetne a számodra. A lényeg, hogy nem szabad a tökéletes nagy ő ábrándját kergetni, mert ahhoz a képhez soha senki nem fog felérni.

Ezt is szeretjük