4 tény, amit mindenképpen tudnod kell a nyugdíjról

Természetes, hogy fiatalként szinte csak a mának élsz, ha pedig vannak is távlati terveid, azok legfeljebb öt évre előre szólnak.

Ám manapság nem árt kicsit előbbre is gondolkodni, hiszen, ha nem kezdesz el időben tudatosan készülni a nyugdíjas évekre, könnyen megeshet, hogy te is az elszegényedett idősek körébe tartozol majd. Mit tehetsz, hogy biztosítsd a jövőd? Eláruljuk.

Korhatár, munkaviszony és társaik

Ahhoz, hogy valaki jogosulttá váljon a nyugdíjra - jelen esetben az öregségi nyugdíjra -, egyfelől el kell érni egy, az állam által meghatározott korhatárt, másfelől bizonyos mennyiségű ledolgozott évet kell a hátad mögött tudnod. Jelenleg hazánkban 62 év a nyugdíjkorhatár mind a nők, mind a férfiak esetében, a szükséges szolgálati idő pedig húsz év. Természetesen van lehetőség korkedvezmény kérésére, ezt olyanok tehetik meg, akik az emberi szervezet fokozott igénybevételével járó, vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeztek. Hogy mely munkák tartoznak ebbe a körbe, azt rendelet határozza meg.

Lehetőség van továbbá előrehozott öregségi nyugdíj igénylésére, amire azok jogosultak, akik már a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően megszerezték az előírt szolgálati időt.

A magánnyugdíjpénztár kötelező

Minden pályakezdőnek - vagyis azoknak a 35 év alattiaknak, akik először lépnek be a nyugdíjbiztosítási rendszerbe - kötelezően magánnyugdíjpénztár-taggá kell válnia. A kötelező magánnyugdíjpénztár lényege, hogy a munkaadó az alkalmazott bruttó bérének 8%-át a választott magán-nyugdíjpénztárhoz utalja, az 1,5%-át pedig az állami nyugdíjbiztosítóhoz. Ez a számla a nyugdíjba vonulással megszűnik, és lehetőséged van dönteni, hogy egy összegben szeretnél hozzájutni az évek során összegyűlt pénzhez, vagy esetleg havonta, meghatározott részletekben tartanál rá igényt. A magánnyugdíjpénztárak tagjainak pénzét tulajdonképpen az állam használja, befekteti, illetve ebből fizeti az aktuálisan folyósítandó nyugdíjakat.

Tudatos tervezés: nyugdíj-előtakarékosság

Ma, 2009-ben, illetve az elmúlt évek tanulsága alapján egyaránt jól látható, hogy Magyarországon a nyugdíjasok élete nem kimondottan könnyű. Míg Németországban vagy Svájcban az idősebb korosztály a munka utáni éveket aktív pihenéssel, utazgatással tölti, addig hazánkban olykor még a rezsiköltség kifizetése is gondot okoz a nyugdíjasoknak. Az aktív munkavállalóknak éppen ezért - a negatív példából okulva - mihamarabb, már a húszas-harmincas éveikben határozott elképzeléssel kellene rendelkezniük majdani időskoruk anyagi hátterét tekintve. A gyakorlatban azonban ez nincs így, márpedig az alapvető szükségleteket fedezni kell akkor is, ha a nyugdíjazáskor bevételed a felére csökken - hiszen ez is könnyedén előfordulhat.

Erre a problémára kínál megoldást a nyugdíj-előtakarékosság, más néven az önkéntes magánnyugdíjpénztár. Ez olyan, mint egy malacpersely, amelybe minden hónapban egy bizonyos összeget teszel, ami egészen nyugdíjas korodig gyűlik. Az önkéntes pénztár előnye azonban a persellyel szemben, hogy itt a pénz kamatozik, bár tény, hogy kockázat is van benne, ha minimális is: bármikor megeshet, hogy egy pénztár tönkremegy, és akkor a tagok bottal üthetik a pénzük nyomát.

Az illegális munka hátulütői

Manapság gyakori - akár saját döntésből, akár kényszerből kifolyólag - a bejelentés nélküli munkaviszony. Bármennyire is távolinak tűnnek azonban a nyugdíjas évek, azt az időszakot többszörösen bánod majd, amikor a szolgálati idő kiszámítására kerül sor, hiszen ezek az évek nem számítanak bele a szolgálati időbe - így a nyugdíj szempontjából sem nyomnak a latba.
A többség bele sem gondol, hogy értékes éveket veszteget el, amíg bejelentés nélkül dolgozik, hiszen így a munkáltató nem fizet utána semmilyen járulékot - többek közt a nyugdíjjárulékot sem. Nem érdemes tehát a pillanatnyi magasabb fizetés érdekében vagy esetleg a munkád megtartásáért vállalnod, hogy feketén dolgozol, mert, bár az aktuális helyzetedre megoldást jelenthet, a későbbiekben hátrányod származik belőle.

Idetartozik a minimálbéres bejelentés kérdése is, hiszen a nyugdíjad összegét jelentősen befolyásolja az aktív munkavállalóként kapott mindenkori munkabéred: ennek átlagából számolják ki a nyugdíjat.

Nem érdemes tehát olyan kompromisszumot kötni a munkáltatóddal, mely szerint papíron minimálbért keresel, valójában pedig egy nagyobb összeget kapsz kézhez. Lehet, hogy ez átmenetileg jó megoldásnak tűnik, de hosszútávon semmiképp sem térül meg.

• öregkor
• pénz
• spórolás
• törvény
• Terasz