Nulla forintos reálhozam

Különböző fórumokon számtalan történet kering az AXA Nyugdíjpénztár által kifizetett reálhozamokról. Az ügyfelek főként arra panaszkodnak, hogy, bár több mint tíz évig voltak tagok, nulla forintot, illetve alig pár ezer forintot kaptak reálhozamként.

A pénztárnál arról érdeklődtünk, mi ennek az oka, hogy lehet az, hogy valaki éveken át tag volt, és utalta a pénzt, mégsem kapott egy forintot sem. A kérdés különösen annak fényében érdekes, hogy más pénztártagok, ugyanilyen előélettel több százezer forintos reálhozammal gazdagodtak.

Az AXA válaszként egy sajtóközleményt küldött el, melyben egyebek mellett a világgazdasági válságot nevezik meg magyarázatként.

Válság

Az AXA közölte: a reálhozamok mértékét jelentősen befolyásoló tényezők közül a legfontosabbak a magán-nyugdíjpénztári tagság kezdete, a választott portfolió típusa - klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési -, pénztárváltás esetén a korábbi pénztár és a vagyonkezelő teljesítménye, valamint a 2008 második felében elmélyült gazdasági válság hatására kedvezőtlenül alakuló tőkepiaci környezet.

- Mindezen, a reálhozamok mértékét számos esetben negatívan befolyásoló tényezők ellenére az AXA Nyugdíjpénztár tagjai többségének vagyonát gyarapította, ugyanakkor az ügyfelek egy részénél infláció feletti hozam, azaz reálhozam nem realizálódott - ismerik el.

100 ezer ember járt rosszul

Hogy az ügyfelek hány százaléka járt így, az nem derül ki a közleményből, viszont az AXA által átküldött adatokból egy kis számolgatás után erre is választ lehet adni. A pénztár közölte: a kifizetett reálhozamok több mint egyharmada meghaladja az 50 ezer forintot, és 1400 feletti azon ügyfelek száma, akik 500 ezer forintot meghaladó reálhozamra számíthatnak. Azaz közel 100 ezer fő kapott 50 ezer forint alatti reálhozamot.

Az AXA egyébként átlagosan 55 ezer forintot, az OTP 65 ezer forintot, az Allianz 80 ezer forintot, az ING pedig 132 ezer forintot fizet.

Jó hír viszont, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elkezdte a magánnyugdíjpénztárak működésének átvilágítását. A KEHI egyik kiemelt feladata az, hogy a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodását, illetve azokat a szerződéseket megvizsgálja, melyeket vagyonkezelésre kötöttek.

• pénzügy
• reálhozam
• Terasz