A magyar báró, aki eltérített egy repülőt, és kis híján albán király lett: Nopcsa Ferenc kalandos élete

Nopcsa Ferenc élete kész kalandregény!

Nopcsa Ferenc élete
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A magyar történelem számos alakjának igazán kalandos élet jutott osztályrészül, egy báró, Nopcsa Ferenc azonban még így is kiemelkedik a sorból. Ha valaki leírja, hogy mi mindent hajtott végre a csodabogár nemes, könnyen a túlzás vádja érheti, pedig pusztán a száraz tényeket sorolva is valóságos kalandfilm elevenedik meg a szemünk előtt.

A tudós kalandor elsősorban arról ismert, hogy dinoszauruszleletet talált és azonosított be, de van itt más is: a Monarchia kémeként tevékenykedett, albán király szeretett volna lenni, és ehhez közel is került, emellett ő az első, aki eltérített egy repülőgépet, gyalog, lóháton és motorkerékpáron pedig óriási távolságokat tett meg, hogy földtani kutatásokat folytasson. Talán nem járunk messze a valóságtól, ha kijelentjük, hogy nem mindennapi életutat járt be. 

A polihisztor Nopcsa Ferenc élete

Nopcsa Ferenc elmagyarosodott erdélyi nagybirtokos családból származott, 1877. május 3-án született Déván. A családja sem mondható átlagosnak, nagyapja, Nopcsa László Hunyad vármegye főispánja volt, akihez mindenféle mendemondák fűződtek. A különös férfiról azt gondolták, hogy meglehetősen fényűző életmódját nem törvényes úton szerzett jövedelemből finanszírozza. Állítólag róla mintázta Jókai Mór a Szegény gazdagok főhősét, a kettős életet élő Fatia Negrát, aki nappal nemes, éjszaka viszont álarcos rablóvezérként tevékenykedik. 

Nopcsa Ferenc a bécsi Theresianumban folytatott tanulmányokat, földtannal foglalkozott. 1895-ben a családi birtokon húga, Ilona különös maradványokat talált. Bár Ferenc is csak tizennyolc éves volt ekkor, vállalkozott rá, hogy besorolja a leleteket. Így is tett, a kréta kori, hátszegi leletegyüttessel kapcsolatos eredményeit két évvel később publikálta. Úgy vélte, hogy törpedinoszauruszokról lehetett szó, és a kisebb növés okát a sziget életterének szűkösségével magyarázta, és ezzel az izolált zsugorodás elméletét alapozta meg.

Sokáig kérdés volt a tudósok körében, hogy nem fiatal példányokról lehetett-e inkább szó, ám később egy nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta, és helyesnek találta a felvetést.

Albán király szeretett volna lenni

Nopcsa Titanosaurus dacusnak írta le az őslényt, amit végül egy német tudós, Friedrich von Huene nevezett el Magyarosaurus dacusnak, ugyanis ő rájött, hogy nemcsak új fajról, hanem új nemzetségről is van szó, az állat nem a Titanosaurusok közé tartozott. Nopcsa birtokáról egyébként más őshüllők maradványai is előkerültek, amiket ő mind alaposan tanulmányozott. 

Bajazid Elmaz Doda és báró Nopcsa Ferenc 1930 körül.
Bajazid Elmaz Doda és báró Nopcsa Ferenc 1930 körül.
Fotó: Wikpédia/Közkincs

A bárót valóságos polihisztorként nem csak az őslények érdekelték. Álnéven verseket írt, nagyon szeretett utazni, bejárta egész Európát. Különösen a hegyvidékeken élő albánok nyerték el a tetszését, sok időt töltött velük. Feljegyzéseket, fotókat készített az akkor még szinte ismeretlen népről. Az önálló albán állam megszületésénél bejelentkezett a trónra, de elképzeléseit nem támogatták. Albán titkárt fogadott maga mellé, Bajazid Elmaz Dodát, akivel feltételezhetően szerelmi kapcsolatot folytatott, el is nevezett róla egy ősteknőst. 

Az első repülőgép-eltérítő

Az Osztrák-Magyar Monarchia diplomáciai feladatokkal, majd katonai hírszerzéssel bízta meg a világlátott kalandort. Az első világháború kirobbanásakor Albániában tartózkodott, állítólag saját sereget kívánt szervezni, amivel Tiranát vette volna be. Hazaküldték, 1916-ban érkezett Magyarországra, továbbra is hírszerzőként dolgozott. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor hamis iratokkal ült repülőre Budapesten, majd a revolverével kényszerítette a pilótát, hogy változtassa meg úti célját, és Bécsújhelyen szálljon le. Így történt tehát a történelem első ismert repülőgép-eltérítése. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A trianoni békeszerződés után teljes egészében a tudománynak szentelte az életét. Amikor visszatért a birtokaira, kis híján halálra verték a helyi parasztok, súlyos fejsérülést szenvedett. 1925-ben a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója lett, négy éven át töltötte be ezt a tisztséget. Közben kiadta az Észak-Albánia geológiáját tárgyaló tanulmányát. Ekkorra már több ideg-összeroppanáson is túl volt. 

A '30-as évek elején motorral bejárta Olaszországot, közben pedig megírta az ország történetét is. Anyagilag és szellemileg is egyre rosszabb állapotba került. 1933-ban, miután feltételezhetően szerelemféltésből lelőtte Bajazid Elmaz Dodát, a titkárát, magával is végzett, altatót vett be. Kevesen ismerik a nevét annak ellenére, hogy a magyar történelem kifejezetten izgalmas figurájának tekinthető.

Olvass tovább: A magyar sorozatgyilkos, aki a szerelem miatt ölt

A kései 19. század sorozatgyilkosa, Kató Koszpitál ritka kegyetlen módon, esetenként baltával ölte meg áldozatait.

A magyar sorozatgyilkos, aki a szerelem miatt ölt: Kató Koszpitál a kedvesét akarta lenyűgözni

Elolvasom

(Kiemelt kép: Wikipédia/Carl Pietzner, közkincs.) 

Ezt is szeretjük