Nézd meg a történelem első fotográfiáját!

A történelem első fotója közel fél nap alatt készült, nyolc órás expozíciós idővel, ennek ellenére meghatározta a fotográfia jövőjét.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A festészettel szemben a fotográfia új módszere lehetővé tette a látható világ természethű rögzítését. A fényképezést kezdetben technikai kérdésnek tekintették, a művészi szempontok csak később jelentek meg.

Többek között emiatt sem gondolta volna senki akkor, amikor a fényképezés még gyerekcipőben járt, hogy mindössze néhány évtized alatt milyen szerteágazó iparággá válik.

A fotográfia feltalálója

Egy magánszorgalomból kutató férfi, Joseph Nicéphore Niepce már 1813-ben elkezdte keresni annak a lehetőségét, hogy miként lehetne a valóság pontos, camera obscura által megörökített képét különböző módszerek és vegyszerek segítségével rögzíteni. Kutatásai során dolgozta ki a heliográfiának nevezett műnyomó eljárást. Miután találkozott honfitársával, Louis Jacques Mandé Daguerre-rel, a két kísérletező közösen tevékenykedett a módszer tökéletesítésén.

A legrégebbi, fennmaradt fotó

Niepce felvételét tartják a történelem első fotójának. A Kilátás a dolgozószobából című kép a franciaországi Saint-Loup-de-Varennes-ben készült, Niepce saját dolgozószobájának ablakából, vélhetően 1826 nyarán. Az elmosódott fotó nyolc órás expozícióval készült.

A camera obscura vagy lyukkamera a fényképezőgép őse, egy olyan szoba vagy doboz, mely teljesen védve van a fénytől. Utóbbi csak egyetlen apró lyukon hatolhat be. A lyukkal szemközti oldalon megjelenik a külvilág képe. Ha egy fényérzékeny papírra exponálják a képet, annak előhívása után a kép negatívja látszódik.

Az első kép, amin ember látható

Amikor Niepce 1833-ban tragikus hirtelenséggel elhunyt, Daguerre egyedül folytatta tovább a munkát. Csupán hat évvel később, 1839-ben találta fel a róla elnevezett eljárást, a dagerrotípiát, mely lehetővé tette a kép tartós rögzítését. Bár az első fénykép elkészítőjének nem mondhatja magát, ő volt az, aki a világon elsőként készített olyan felvételt, melyen ember szerepel.

A Boulevard du Temple című dagerrotípia 1838-ban készült Párizsban. A kép forgalmas utcát ábrázol, csakhogy a rendelkezésre álló gépnek akkor még tíz perc volt a legrövidebb expozíciós ideje, ezért a kép készítése alatt az emberek elmozdultak, ezért nem láthatók.

Kivéve egyetlen férfit, aki a felvétel bal alsó részén látható: a cipőjét tisztítatta, ezért állt elegendő ideig ahhoz, hogy végül Daguerre megörökíthesse.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A modern fényképezés születése

Nagyjából ugyanebben az időben William Henry Fox Talbot, az elhivatott angol kutató, régész és filológus ugyancsak a természeti jelenségek papíron való rögzítésén elmélkedett. Fáradozásait 1835-ben siker koronázta: kifejlesztette a negatív eljárást, melynek alkalmazásával egyetlen felvételről korlátlan mennyiségű másolatot lehetett készíteni. A modern fényképezés Talbot találmányával kezdődött.

Talbot először sópapírral és camera obscurával kísérletezett - módszerét talbotípiaként jegyzi a történelem. Ezt továbbfejlesztve hamarosan rájött, hogyan lehetséges rövid időn belül az eredeti felvételről számos másolatot készíteni, módszerét pedig ma is a legjobb előhívó módszerként tartják számon. Számos képe maradt fenn, a hozzá kapcsolható leghíresebb tárgy azonban mégis a világ első negatívjáról készült fotó. Az 1835-ben Talbot által fényképezett kép az angliai Lackok apátságának egyik rácsos ablakát ábrázolja.

Fotók: wikipedia.org, trekearth.com.

Cikkünk megírásában a Reader's Digest Akik megváltoztatták a világot című könyve segített.

Ezt is szeretjük