Nem vagy rendesen bejelentve? 2 év börtön járhat érte

A kormány két új tényállással egészítené ki a Büntető törvénykönyvet (Btk.). Az egyik a költségvetési csalás, a másik pedig a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélés.

A javaslat alapján két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki társadalombiztosítási ellátás, illetve az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, illetve a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz.

Börtön a táppénzcsalóknak

Ez annyit jelent, hogy például azt, aki jogosulatlanul veszi fel a táppénzt vagy a rokkantnyugdíjat, börtönbe küldenék, és büntetése elérhetné a két évet is. Kivételt azok képeznének, akik a vádirat benyújtásáig megtérítik a kárt, esetükben ugyanis korlátlanul enyhíthető lenne a büntetés. További kitétel, hogy 20 ezer forint alatt nem lenne büntetendő a visszaélés, afölött viszont már igen.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint 2008-ban a vizsgált esetek 4,8%-nál állapították meg, hogy a munkavállalók jogosulatlanul vettek fel táppénzt, 2007-ben ez az arány 5,6% volt. A táppénzcsalók általában azzal trükköznek, hogy betegséget szimulálnak az orvosnál, hogy az kiírja őket. Ennek több oka lehet, előfordulhat, hogy a dolgozó csak pihenésre vágyik, vagy épp a vizsgaidőszakot akarja átvészelni ily módon.

Korábban jellemző volt a passzív táppénz intézményével való visszaélés is, főként a válság után szaporodott meg azok száma, akik passzív táppénzre mentek, miután elveszítették munkahelyüket. Így nyertek egy kis időt. Mára azonban jellemzőbbé vált, hogy a dolgozók nemhogy táppénzre, betegszabadságra se mennek el, hiszen attól félnek, hogy emiatt elveszítik munkájukat.

Táppénzre menni egyébként ma már nem akkora üzlet, hiszen a kormány napi ötezer forintban maximalizálta a juttatás összegét. Korábban naponta tízezer forintot kaphattak a munkavállalók.

Költségvetési csalás

Költségvetési csalást követne el az előterjesztés szerint az, aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy a büdzséből származó pénzeszközök vonatkozásában a valós tényt elhallgatja, mást tévedésbe ejt, illetve tévedésben tart; aki költségvetési befizetéssel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, valamint költségvetésből származó pénzeszközt a jóváhagyott céltól eltérően használ fel.

Azaz: költségvetési csaló lenne például az, aki adót csal - ide tartozik a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás is -, illetve az, akit csempészeten kapnak.

A költségvetési csalást is két évvel büntetnék, kivéve, ha a csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve, ha bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Ez esetben a büntetés három év lenne. Öt évet kaphat a csaló, ha jelentős vagyoni hátrányt okoz, különösen nagy vagyoni hátrány esetén kettőtől nyolc évig terjedhet a szabadságvesztés időtartama, különösen jelentős kár esetében pedig öttől tíz évig.

Ez esetben is korlátlanul csökkenthető lenne a büntetés, kivéve, ha befizetik a kár összegét, kivéve, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követnék el.

• táppénz
• jogszabályi tudnivalók nőknek
• munkaerőpiac
• Terasz