40 ezer éves kézlenyomatokat találtak a barlang falán

A spanyolországi El Castillo-barlang őrizheti a világ legősibb rajzait, amiket emberi kéz készített.

A barlangrajzok korát nehéz megítélni, mivel a vékony festékréteg többnyire nem tartalmaz elég szenet a kormeghatározás vizsgálatához, ám egy új módszer segítségével a tudósok most fényt deríthetnek arra, mikor kerültek a falra őseink kéznyomai.

Régebbi, mint gondolták

Mivel a festékrétegek nagyon vékonyak, a kutatók eddig kénytelenek voltak más módszerekkel, például a stílusjegyek vizsgálatával, vagy a barlangban talált egyéb nyomok - például csontok - korának meghatározásával megsaccolni a festmények keletkezési idejét.

Alistair Pike, a Bristol University archeológusa és João Zilhão, a University of Barcelona kutatója azonban kipróbált egy új technikát, az úgynevezett urán-tórium kormeghatározást. Ezzel az eljárással már nagyon kis mennyiségből nagyon pontosan meg lehet határozni a festmények korát.

A kutatók 50 barlangrajzot vizsgáltak meg, és kiderült, hogy azok többsége jóval régebbi, mint ahogyan azt gondolták.

A neandervölgyiek kéznyoma lehet a barlangon

A tudósok megvizsgálták az El Castillo-barlang falán található rajzokat is, melyekről korábban azt hitték, hogy már a modern ember készítette őket. A rajzok egyszerűek, valószínűleg úgy készültek, hogy a barlanglakók a kőre nyomták a tenyerüket, majd vörös festékkel körbekenték azt.

A kormeghatározásos vizsgálat eredményei alapján úgy tűnik, hogy a barlangrajz 40 800 évvel ezelőtt készülhetett. A modern emberek körülbelül 41 500 évvel korábban érkeztek Nyugat-Európába, és nem zárható ki a lehetőség, hogy ők készítették a lenyomatokat, de az is elképzelhető, hogy a valaha megismert legrégebbi barlangrajz a neandervölgyiek kézlenyomatát őrzi.

Az utóbbi években egyébként egyre több jel utal arra, hogy a neandervölgyiek kifinomultabb kultúrával rendelkeztek, mint ahogy azt korábban hittük: erre utal a barlangrajz, de a nemrégiben talált, neandervölgyiek által készített ékszerek kidolgozása is. A régészek azt feltételezik, hogy már a neandervölgyiek is fogékonyak voltak a szépre - például díszítették a ruháikat -, és beszélni is tudtak.

• művészet
• történelem
• spanyolország
• régészet
• Terasz