Régen és most: képeken mutatjuk, mennyit változott 100 év alatt Budapest egyik legromantikusabb negyede

Budapest első és legrégebbi kerülete sokak szerint egyben a legélhetőbb is. A belváros csak egy karnyújtásnyira van, mégis tele van a környék romantikával: történelemmel átitatott utcái legendákról mesélnek, mesés parkok, gyönyörű kilátás és a legjobb éttermek csábítják ide nemcsak a budapestiek, de a turisták ezreit is. Talán ezért is olyan nehéz ezen a környéken lakást vásárolni, hiszen ki akarna innen elköltözni? Sétáltunk egyet a Naphegyen és környékén, hogy visszatekintsünk, miként változott a környék az évszázadok során.

Budapest I. kerülete nem véletlenül kapta ezt a sorszámot, hiszen a budai Várhegyen született meg a város, ez volt évszázadokon át az ország központja. Bármerre is járunk, a történelem különböző korszakait magukon viselik az utcák és az épületek. A városkép változását sokszor nem a szándék vezérelte, sokkal inkább a harcok, a katasztrófák. Vannak épületek, amiket sikerült restaurálni, mások áldozatul estek, a változás azonban elkerülhetetlen és - még ha elsőre nem is mindig tűnik úgy - sok esetben akár jót is hozhat a következő nemzedéknek.

Képeken a környék, régen és most

Ilyen környék a Tabán és a Naphegy is, ahol már az újkőkorban megtelepedett az ember, a rómaiak pedig a Naphegy lejtőin a 3. századtól kezdőden szőlőt termesztettek, a birtokok pedig egészen a 20. század elejéig fennmaradtak. A Naphegy lankái évszázadokig beépítetlenek maradtak, ez köszönhető annak is, hogy 1752-ben várvédelmi körzet címszóval a beépíthetőségét rendeletileg is szabályozták. Többször pusztította tűzvész és a folyóparti területeit árvíz, ezek az események pedig mind formálták az épített és természetes környezetet egyaránt.

Egy 1885-ös térképen már szerepel a ma ismert Naphegy öt utcája - Mészáros, Gellérthegy, Naphegy, Lisznyai és Czakó utca -, de a mai épületeinek többsége 1910-1939 között épült. A hegyről elnevezett, lejtős Naphegy utca házai sok hasonlóságot mutatnak: mediterrán jellegű, színes, díszes homlokzatok, erkélyek és kovácsoltvas kapuk jellemzik őket. Az itt épült, legkarakteresebb házak közül több (15., 17., 19., 21.) Németh László Lipót műépítész nevéhez fűződik. A házak 1914-ben épültek, az akkor kitört I. világháború miatt a befejezésük különösen nagy nehézségekbe ütközött.

Az utca különlegessége, hogy épületeinek két utcára is van bejáratuk, a páratlan oldali házaknak a Lisznyai utca felé, a páros oldalnak pedig a Gellérthegy utca felé, a két utca között helyenként akár 7-8 méter szintkülönbséggel.

Az 1930-as budapesti városrendezést követően a Naphegy környékén csak néhány régi tabáni ház maradt meg, az egyik az 1945 januári budapesti ütközetben elpusztult Tabán iskola volt. Mivel a Naphegy és a Tabán a második világháború alatt is stratégiailag fontos terület volt, elsőszámú célpontként gyakran érte támadás.

Az 1945-ös ostrom után a Tabán többi épülete is eltűnt. A szabad terület beépítésére több terv is született, melyek igazán sohasem arattak osztatlan sikert. Végül megmaradt Buda egyik legnagyobb parkjának, ahol nyaranta több szabadtéri rendezvényre is kerül sor.

Ez a nagypolgári környék történelmi események és cselekedetek színtere volt, és számos híresség is lakott itt, például Kaffka Margit és Balázs Béla a Naphegy utcában, Fadrusz János szobrász pedig a Lisznyai utcában építtette fel a műtermeit is magában foglaló hatalmas villaépületet.

Bár a környék házain erősen meglátszik az elmúlt száz év történelme, mégis érződik még az egykori miliő, amiben időnként egy-egy restaurált vagy akár egy új épület visszahozza az impozáns régmúltat idéző hangulatot, és újra megszilárdítja a kerület vonzerejét.

A környék jelenleg egyetlen új építésű lakóépülete, a Naphegy12 by Cordia kedvező adottságú, két utcával határolt telekre fog megépülni. A területen egy leromlott állapotú, többszintes oktatási épület állt Gellérthegy utcai főbejárattal, melynek a Naphegy utca felé nem volt egységes és illeszkedő homlokzata.

Az évek óta üresen álló épület helyére új társasház kerül. A homlokzaton a téglaburkolatos tömbök és visszahúzott, teraszokkal tagolt csatlakozó részek jelennek meg. Az építésnél elsődleges szempont volt, hogy tökéletesen illeszkedjen mindkét utcaképbe, mégis képviselje a fejlesztő által megszokott friss, modern, letisztult stílust. A környező utcákban több hasonló arányú épületet láthatunk.

• budapest
• régen és most
• múlt
• akkor és most
• érdekességek a világból
• képek
• Terasz