Most komolyan: miért nem kapnak agyrázkódást a fakopácsok?

Az nem meglepő, hogy vannak olyan - többnyire brit tudósok nevével fémjelzett - tanulmányok, amelyek vagy teljesen használhatatlan információkkal fárasztanak, vagy súlyos pénzeket felemésztő kísérletekkel bizonyítják be a teljesen nyilvánvalót.

Léteznek azonban olyan kutatások is, amelyekért ugyan senki nem fog Nobel-díjat kapni, ám olyan kérdéseket válaszolnak meg, amelyek tényleg elgondolkodtatják az embert. Most komolyan: miért nem kap agyrázkódást a fakopács?

Koponyába épített bukósisak

Mindenki látta már, ahogy a harkályok hihetetlen sebességgel és erővel püfölik az erdő fáit, azt azonban eddig nem tudtuk, hogyan lehetséges, hogy csak a fán lévő lyuk növekszik, az ő fejük azonban nem sérül meg.

Pekingi tudósok arról számoltak be a PloS One című lapnak, hogy megtalálták a választ: a kulcs a mozdulat mechanikájában és a madár anatómiájában rejlik.

Ha agyrázkódásról beszélünk, az első és legfontosabb különbség a madár és az ember feje között az, hogy a harkálynak sokkal kisebb a szubdurális tere - a kemény agyhártya és a külső, lágy agyhártya közötti rész -, így az agynak tulajdonképpen nincs elég helye ahhoz, hogy a koponya falához csapódjon.

A közeli csont lényegében természetes biztonsági övként viselkedik. A másik különbség, hogy a fakopácsok agya magasabb, mint amilyen széles, így a koponyát érő ütés ereje másképpen oszlik el rajta.

Miután a kutatók mesterséges környezetben felvételt készítettek a kopácsoló madarakról, és lassítva visszajátszották azokat, még egy fontos dolgot észrevettek: a fakopács minden ütéskor egy kicsit elfordítja a fejét, ezzel megváltoztatja az ellenerő irányát.

Tovább csökkenti a becsapódás erejét, hogy a fakopács csőrének alsó és felső része nem egyforma hosszúságú: miközben az erő a csőr hegyéből a koponya felé halad, ez az aszimmetria jelentősen csökkenti a mértékét.

A komputeres tomográfia és a szkenneres vizsgálat azt is kimutatta, hogy a madarak csontszerkezete is segít megvédeni őket az agyrázkódástól: a lemez alakú csontok struktúrája bizonyos pontokon nem tömör, hanem szivacsos, ami elnyeli a koponyára irányuló erőt.

A kutatók szerint a fakopács alaposabb megismerésével lehetővé válik, hogy sokkal biztonságosabb bukósisakokat készíthessünk.

• tudomány
• kutatások
• természet
• érdekességek a világból
• Terasz