Íme a titok Mona Lisa mosolya mögött: 6 rejtély a világ legismertebb festményéről

Mona Lisa mosolya hosszú ideje foglalkoztatja a műelemzőket: a kép további rejtélyeit is érdemes megismerni.

Mona Lisa mosolya és érdekességek
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Azok közül, akiknek megadatik, hogy élőben is megnézzék a Mona Lisát, sokan meglepődnek, mennyivel kisebb, mint azt a róla készült fényképek alapján képzelték. A 77x53 centiméteres alkotás mégis az egyik, ha nem a legnagyobb rejtély a műelemzők számára, és egyben a világ legismertebb képe.

Leonardo da Vinci 1503 és 1519 között készítette képét, azaz mintegy 14 éven keresztül dolgozott rajta. Hogy a hosszas tökéletesítgetésen vagy mindössze zsenialitásán múlott-e, nem lehet tudni, ám az tény, hogy több mint ötszáz év elteltével is kutatók sokasága próbálja megfejteni a kép megszámlálhatatlan misztikumát. Fáradhatatlanul fejtegetik a láthatatlan, mégis látható mosoly rejtélyét, elemezgetik, vajon vannak-e még fel nem fedezett, festék fedte előzmények a vásznon, és bár a képen látható nő Giorgio Vasari, a művész életrajzírója szerint Lisa Gerardhini, egy gazdag firenzei kereskedő felesége, a mai napig vita tárgyát képezi, valóban az ő vonásait örökítették-e meg az ecsetvonások.

A mosoly titka és további rejtélyek

Ami a fenti kérdéseket illeti, sok izgalmas magyarázat született már  a mosoly, a modell kiléte és rejtőzködő részletek kapcsán is, melyeket érdemes megismerni.

A Sheffield-i Hallam Egyetem kutatói szerint Mona Lisa mosolyának titokzatosságát tettenérhetetlensége okozza: a titokzatos, olykor látható, máskor eltűnő mosoly attól függően jelenik meg, vagy veszik el, hová fókuszál az ember. Ha a szemekre, a száj, a mosoly láthatóvá válik, de ha a szájra, akkor az éles kontúrok egyszerűen eltűnnek.
Több rejtély is övezi a képet. Örökös kérdés, hogy ki van valójában a festményen. Silvano Vinceti kutató szerint a Mona Lisa valójában Da Vinci férfi szeretőjét, Gian Giacomo Caprottit, azaz Salait (Kisördög) ábrázolja. Egy-egy vonás valóban kísérteties hasonlóságot mutat.
Lillian Schwartz mindeközben úgy gondolja, hogy a Mona Lisa valójában egy önarckép: Da Vinci vonásai ugyanis illeszkednek a Giocondáéval, ha a két arcot speciális technológia segítségével egymásra helyezik. A hasonlóság valóban tetten érhető.
A hasonlóság Da Vinci és Mona Lisa között az arcok összeillesztésével is felfedezhető.
Egy további elmélet azt állította, hogy a Mona Lisa felszíne alatt egy másik portré bújik meg, mely talán Lisa Gerardhini eredeti vonásait mutatja. Az elmélet Pascal Cotte nevéhez fűződik, aki tíz évet szánt a mű elemzésére. Úgynevezett reflektív fény technológia segítségével 13 különböző hullámhosszú színnel világította meg a képet, így betekintést nyert festékrétegeibe. A kirajzolódott vonalak alapján a következő képen látható, megbúvó festményt feltételezte a kép felszíne alatt.
Bár Cotte elgondolása valóban elgondolkodtató, a Louvre szakértői szkeptikusan álltak hozzá, mondván, hogy előfordul, hogy a festő utólag tökéletesíti a munkáját, így nem meglepő, ha az alsó rétegekben más ecsetvonások fedezhetők fel.
Érdemes vetni egy pillantást egy rejtélyes képre, az isleworthi Mona Lisára is, mely a 18. században került Olaszországból Angliába. A kora 16. századi kép rendkívül hasonló Da Vinci képéhez, csupán úgy tűnik, mintha Lisa Gerardhini még fiatalabb korában ült volna modellt. A portré felett rengeteg vita folyt, és bár rengeteg Leonardo-szakértő szerint a polihisztor alkotása, sokan, így például Martin Kemp is elzárkózik ettől a lehetőségtől.
Martin Kemp egyébként rengeteget foglalkozott a Mona Lisa hátterében látható elemekkel is. Ugyan felmerült, hogy a folyó az olasz Arno lehet, mások kitalált tájnak vélik azt. Kemp azonban meglátta benne a szimbólumot: szerinte a folyó a változó Földet jelképezi, Mona Lisa pedig, mint női test, egyfajta mikrokozmoszként helyezkedik el benne. Igaz, vagy sem, a különleges elméletek sora bizonyosan folytatódni fog, hiszen a világ legtitokzatosabb festményéről van szó.

Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre

Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. június 5. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük