Mit ígért Tarlós, és mi lett belőle?

Budapest jelenlegi főpolgármesterének, Tarlós Istvánnak a programja tartalmazta a legkevesebb ígéretet a vele egyszerre kampányoló jelöltek közül - derül ki a Republikon Intézet által kiadott kutatásból. A nemzet fővárosa címett viselő, 130 oldalas programterv 2009. szeptemberi keltezéssel található meg Tarlós István weboldalán. Az ígéretek egy része egyelőre nem valósult meg, sőt, több kérdésben egészen máshogy döntött Tarlós, mint amire számítottunk.

"Amily mértékben teremtitek a fővárost nagyszerűvé: oly mértékben válik a hon hatalmassá." Ezzel a Táncsics Mihály-idézettel kezdődik a program preambuluma, a főpolgármester ebben a részben tisztázza az - ekkor még fiktív - városvezetési elképzeléseinek fő irányait. Ebben említ rendet, rendszerelvűséget, biztonságot és humánumot is.

Hajléktalankérdés

Tarlós István felé az egyik leglényegesebb igény a hajléktalanok helyzetének rendezése volt. Az akkor még csak jelölt Tarlós programjában ígéri a fedélnélküliek elhelyezését, és már itt beszél az EP által kitűzött célról, miszerint 2015-re felszámolják az utcai hajléktalanságot. Tarlós ígért még Hajléktalan Programirodát, amely a hajléktalanok szociális segítését koordinálná.

Ez az az ígéret, amit Tarlós egészen egyedi módon váltott be. Száműzte az aluljárókból a hajléktalanokat, akiket a főpolgármester döntése nyomán rendőrök vezetnek ki onnan. Emellett Tarlós előterjesztése alapján már büntetik is az utcán élő hajléktalanokat, akik 50 ezer forintos bírságra számíthatnak.

A Hajléktalan Programirodáról pedig egyelőre nem hallani semmit, így lehet, hogy ez az ígéret mégsem valósul meg. A főváros ugyanakkor felbontotta a hajléktalanellátó szervezetek többségével a szerződés, aminek jövőre beláthatatlan következményei lesznek. Erről bővebben itt olvashatsz.

BKV, járműcsere

Tarlós programja különösen nagy hangsúlyt helyezett a tömeg- és egyéni közlekedésre, az infrastruktúra fejlesztésére. A főpolgármester 2009-ben ígéri: a legszükségesebb járműcseréket végrehajtják.

Ez viszont eddig egyáltalán nem történt meg, lépéseket is csak akkor tettek az ügyben, amikor több metrószerelvénnyel problémák adódtak, az egyik például teljesen kiégett. Változás e tekintetben legkorábban jövő év elején lesz.

A belvárosi forgalom csökkentése

Az infrastruktúra és a Budapesten áthaladó forgalom optimalizálására is tett ígéreteket Tarlós, a megvalósításuk még várat magára.

Ilyen a belvárosi forgalom csökkentése is, melyet a tervezetben szorgalmaz ugyan, de az MGyOSZ sajtótájékoztatóján, 2011 áprilisában már nem lát realitást sem a dugódíjak bevezetésére, sem a belváros autómentesítésére.

Városarculati Központ, új múzeumok

A főváros arculatának, építészetének, kulturális életének, a városépítésnek tartozik a legtöbbet Tarlós. A tervezett Városarculati Központ nem épült meg, ahogy az új Kongresszusi Központ sem, a tervekről nincs információ.

Ugyanez igaz az új múzeumi negyedre is, amit a megbukott kormányzati negyed helyére álmodott meg a főpolgármester, több új múzeum építésével, de ebből sem lett semmi egyelőre. A program kulturális életre vonatkozó részében a tervek között szerepel az Irodalom Háza nevű intézmény, ami Pécsen igen, a fővárosban nem épült meg.

A Budai Vár rekonstrukciója kellemetlenül hosszúra húzódik, Tarlós ennek véget vetne, eddig csak papíron.

Átnevezések

Míg több ügy egyáltalán nem halad, addig bizonyos témákban igen aktív a főpolgármester és csapata. Ilyen az átnevezések ügye: a Moszkva tér Széll Kálmán tér, a Köztársaság tér pedig II. János Pál pápa tér lett. 

Érdekesség, hogy erről nem beszélt Tarlós a programjában, ellenben egy interjúban így fogalmazott: "…komolyabb dolgokkal vagyok elfoglalva, mint az átnevezések". A program megírása óta eltelt két év, a fontossági sorrend pedig, úgy tűnik, megváltozott.

Nagyobb hatáskör

Tarlós István tervei között szerepelt a fővárosi önkormányzat nagyobb hatáskörének kialakítása. Ebben a témakörben félsikerként könyvelhető el a 2010-es forrásmegosztási rendelet elfogadása, mely szerint a 23 budapesti kerület 113 milliárd forintot, míg a főváros maga 99 milliárd forintot kap meg a rendelkezésre álló 212 milliárdból. A szétosztást követően azonban az ÁSZ jogszabály-módosítást nyújtott be, a törvény pontosítását javasolva.

Emellett Tarlós folytonosan szemben áll a kerületek vezetőivel, hangsúlyozva, hogy nem 23 külön városról van szó, így van, amiben nincs joguk az egyes polgármestereknek dönteni.

Ez a fajta városvezetési politika várható volt, a program többször említi az egyes önkormányzatok jogkörének csökkentését, a kerületi túlhatalmat, ebből azonban nem realizálódott semmi, ahogy egyelőre az adósságkezelési osztályról is csak a kampányban olvashatunk, a valóságban nem létezik.

• budapest
• tarlós istván
• belföld
• közlekedés
• Terasz