Sok családot nem ismer el a kormány: nekik van egy rossz hírünk

A kormány a döntései értelmében nem teljesen azonosan viszonyul azokhoz, akik nem az általa meghatározott norma szerinti családban élnek. Ez pedig azt is jelentheti, hogy rengeteg pénztől eshet el az, aki nem házasságban neveli gyerekeit.

Pedig a pelenkát ugyanannyiért adják a boltban az egyedülálló anyának, az élettársi kapcsolatban élő apának és a házastársaknak is. A kormány szerint legalább a tavalyinál jobb már a helyzet, bár elismerik, kényszerből enyhítettek a szigoron.

Élettárs? Csak egy év után család

Korábban már foglalkoztunk vele, hogy különféle kedvezmények és támogatások nem azonos feltételek mellett illetnek meg mindig gyerekest. Az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordultunk, hogy megtudjuk, miért szenvednek hátrányt azok, akik nem a hagyományos házastársi kapcsolatban élnek, hanem élettársak, esetleg egyedülállók.

Ma Magyarországon a gyerekek egyre nagyobb arányban születnek házasságon kívül, már közel felük így jön világra. Tavaly mégis az Alkotmánybíróságnak kellett megszüntetnie azt a gyakorlatot, hogy családi pótlékra csak a házastársak jogosultak - amit válaszában az EMMI is elismer. Az egyedülálló szülők addig is élhettek gyerekük után a pótlékkal, ám az élettárs ezt már nem tehette meg nem vér szerinti gyerekével.

Azonban az élettársaknak az állami támogatásokhoz és kedvezményekhez egy évet kell várni, miután regisztrálták magukat. Így egy évnyi juttatástól automatikusan elesnek. Erre a tárca szerint azért volt szükség, "mivel máskülönben fennállt volna a veszélye, hogy olyan egyedülálló szülők is - magukat egymás élettársaikként feltüntetve - igényelnék a magasabb összegű ellátást, akik valójában nem is élnek együtt, és nem is nevelik közösen a gyermekeiket".

"Az élettársi kapcsolat ugyanis alapesetben semmilyen jogi bejegyzéshez, regisztrációhoz nincs kötve, ellentétben a házassággal, amit anyakönyveznek, tehát közhiteles nyilvántartás van róla. A hozzá fűződő jogi kötelezettségek is sokkal szűkebb körűek, pl. a felbontáshoz nincs szükség válóperre, a közös vagyon bírósági megosztására stb. Ezért a legtöbbször nem is lehet ellenőrizni annak valódiságát, ha két személy azt állítja magáról, hogy egymás élettársai és közösen nevelik egymás gyermekeit" - folytatja a tárca lapunknak küldött válaszában.

Hogy az élettársaknál ne lenne vagyoni osztozkodás, az nem teljesen igaz, hiszen regisztráció nélkül is a bíróságra mehetnek különválás után, erről ebben a cikkünkben részletesebben írtunk már.

Egyre többen születnek házasságon kívül? Nem baj, nekik nem jár ugyanolyan támogatás

Arra is kíváncsiak voltunk, mit szól ahhoz a minisztérium, hogy egyre kevesebb a házasságban született gyerekek száma.

"Ennek oka, hogy 2000 óta csökkent - noha az elmúlt négy évben ismét élénkül - a házasságkötések száma, így kevesebben is élnek házasságban. Ennek következtében, bár a házasságban élők körében arányaiban háromszor annyi gyermek születik, mint az azon kívül élőknél, a házasok létszámának csökkenése törvényszerűen eredményezi azt, hogy kevesebb gyermek születik házasságból. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az elmúlt négy évben 4%-kal nőtt a házasságkötések száma, miközben 2000 és 2010 között 26%-kal csökkent" - írták.

Ennek ellenére még mindig úgy tűnik, a kormány inkább próbálja előnyben részesíteni a házasságot kötő gyerekvállalókat. Házastársakat havi 5000 forinttal is segítik, de például a szocpol sem ugyanúgy jár, ha "csak" élettársak igénylik. A házasok megígérhetik, hogy négy éven belül új gyereket szülnek, megkapják a magasabb támogatást, ugyanezt élettársak már nem.

Kérdésünkre, hogy a kormány szerint kisebbek e a költségei az egy évnél nem régebben együtt lévő élettársaknak, mint a regisztrált, legalább egy éve együttlévőknek vagy épp a házasoknak, azt a választ kaptuk, hogy a jelenlegi szabályozás így is sokkal kedvezőbb, mint az ezt megelőző.

• család
• kormány
• emberi erőforrások minisztériuma
• pénz és munka
• Terasz