A világ 3 hátborzongató, misztikus helye

A titkok, a természetfeletti erőknek tulajdonított, megmagyarázhatatlan események és a misztikum a kezdetek óta izgatják az ember fantáziáját.

Azok a helyek pedig, melyek - különleges épületeiknél vagy éppen természeti szépségüknél fogva - nemcsak szépek, de számos legenda főszereplői is, különösen vonzzák a rejtélyekre éhes turistákat.

Ha te is szívesen merülsz el a legendák és a rejtélyek világában, a következő helyeket legalább egyszer keresd fel!

Skócia titokzatos tava: Loch Ness

Alig találni olyan helyet Skóciában, amely ne kápráztatná el természeti szépségével az odalátogatókat. A dús fű, az izgalmas, sziklás csúcsok és a számtalan kastély harmóniája már önmagában lenyűgöző, akad azonban néhány olyan része Skóciának, mely különösen vonzza a turistákat. Ilyen többek között a földcsuszamlások által létrejött Great Glen is: a szárazföldet parttól partig kettészelő hatalmas völgyet a gleccserek mélyítették tovább, a meredek, erdőkkel borított hegyoldalakkal körülzárt völgy pedig ma rendkívül mély, rejtélyes tavaknak ad otthont. Ezek egyike a világhírre szert tett Loch Ness, amely egyesek szerint nem más, mint a legendás Nessie, a Loch Ness-i szörny otthona.

A Loch Ness Skócia leghosszabb tava: 42 kilométer hosszú, közel 300 méter mély, és rendkívül titokzatos. A hegyekkel, templom- és várromokkal övezett tóban él ugyanis a legenda szerint a Loch Ness-i szörny. Elsőként a 6. században bukkant fel, majd az 1930-as években került ismét a figyelem középpontjába, amikor sikerült lencsevégre kapni a tó félelmetes lakóját - igaz, a fotóról hamar kiderült, hogy hamisítvány.

Sokak szerint a Loch Ness-i szörny csupán a fantázia szüleménye, mások egy kihaltnak hitt dinoszauruszfaj utolsó tagjának hiszik - amelynek létezése máig sem bizonyított.
Akár hiszel a legendában, akár nem, a Loch Ness-t legalább egyszer mindenképpen érdemes felkeresned: a tó környékén található települések varázslatos hangulata, a gazdag erdők és a bámulatos hegyormok garantáltan lenyűgöznek majd.

Szellemek otthona: Tower of London

A londoni Tower épületegyüttese, amely erődítményként, fegyverraktárként, a királyok otthonaként, börtönként és levéltárként is funkcionált az évek során, a Temze partján várja mindazokat, akik egy kis borzongásra vágynak. A Towert ugyanis a mai napig szellemek és kísértetek lakják - állítólag.
A Towert 1078-ban alapították, amikor Hódító Vilmos elrendelte a Fehér Torony megépítését. Az épületet a 12. században Oroszlánszívű Richárd vette körül fallal és vizesárokkal - ez utóbbit a Temze vizével töltette fel -, az erődítési munkálatokat azonban I. Edward fejezte be a 13. század végén.
A 16. századig a Tower nem csak erődítmény volt, hanem királyok és királynők lakhelye is.
Ma a Towerben őrzik a brit koronaékszereket, és egy gazdag fegyvergyűjtemény is helyet kapott a falai között, egyesek szerint pedig kísértetek otthona is.

Számos, a börtönben fogvatartott rab - köztük gyermekek - szellemei bolyonganak állítólag itt, legtöbbször azonban a Towerben kivégzett Boleyn Anna szelleme tűnik fel. 1536-os kivégzését követően több tízezer alkalommal látták, ahogy levágott fejével a hóna alatt hűtlen férjét keresi.

A történelem mérnöki csodája: Stonehenge

Nagy-Britannia már évezredekkel ezelőtt sűrűn lakott terület volt, köszönhetően annak, hogy igen gazdag vadászterületnek számított, továbbá pásztorkodásra és bányászati célokra is kiválóan alkalmas volt - ami a kő- és a vaskor emberének maga volt az aranybánya. Ez utóbbiaknak köszönhető a Világörökség részeként számon tartott Stonehenge, amely a kutatók szerint az időszámításunk előtti harmadik évezredben keletkezhetett - hogy hogyan és miért, arra máig sem találtak egyértelmű magyarázatot.

A Stonehenge-ről az elsők között Huntingdoni Henrik tett említést a 12. század elején: ő már ekkor Nagy-Britannia egyik csodájának nevezte. Ásatásokat csak a 17. században végeztek a területen, a 18-19. században pedig több őskori lelőhelyet is feltártak itt, a terület igazán mégis csak a 19. század végén vált a tudományos kutatások tárgyává.
Ma már tudjuk, hogy a Stonehenge három fázisban épült. A földsáncon kívül az első korszakból származnak az úgynevezett Aubrey-gödrök, valamint a négy Állomáskő, amelyekből valószínűsíthető, hogy a hely rituális funkciót töltött be, vagy óriási naptárként használták.

A második korszakban - az időszámításunk előtti harmadik évezred végén - alakították ki a Sarokkőhöz vezető utat, állították fel a komplexum bejáratánál található több tonnás kőtömböket - amelyeket több száz kilométerről szállítottak ide, máig ismeretlen módon -, és hozták létre többek között a kör belsejében lévő két, egymással párhuzamos félkört. A komplexumot a harmadik korszakban, az időszámításunk előtti második évezredben alakították át teljesen, ekkor nyerte el végleges alakját.

A Stonehenge eredetét az évszázadok alatt a legkülönfélébb módokon magyarázták, abban azonban többnyire egyetértettek a kutatók, hogy nem egy elszigetelt építményről van szó, hanem egy gazdag, ősi kultúra alkotásáról. Egyesek szerint a Stonehenge ősi naptárként volt használatos, mások a napkultusz templomaként tartják számon. A legújabb kutatási eredmények viszont azt mutatják, hogy a Stonehenge-nek az emberek gyógyító erőt tulajdonítottak.

• titok
• külföld
• félelmetes hely
• Terasz