A milánói dóm titka, amiről kevesen tudnak - A lábad elé kell nézni hozzá

Észak-Olaszország gazdasági központja, Milánó rendkívül népszerű a magyar utazók körében. Ez leginkább annak köszönhető, hogy fapados járatokkal olcsón és gyorsan megközelíthető célpontról van szó.

A városban akad néhány kötelezőnek kikiáltott látnivaló, ilyenek például Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája a Santa Maria delle Grazie kolostorának refektóriumában, illetve a luxusüzleteiről híres, kereszt alakú, üvegkupolás passzázs, a Galleria Vittorio Emanuele II. Utóbbi közvetlen közelében található Milánó legfontosabb nevezetessége, az attrakciók képzeletbeli dobogójának örök első helyezettje, ami nem más, mint a dóm. A világ egyik legfontosabb és legnagyobb temploma tele van felfedezésre váró részletekkel, ezek közül mutatunk be egy kevéssé ismertet.

A milánói dóm napórája

Az évszázadokon át épült, monumentális, gótikus dóm turisták tömegeit vonzza a világ minden tájáról a városba. A világ ötödik legnagyobb templomában, sőt a tetején is, állandóan turisták áradata hömpölyög, ez pedig némiképp nehezíti az épület elmélyült megismerését. Pedig az kívül és belül is bőven tartogat titkokat. Bent az ember szinte nem is tudja, hova nézzen, a belmagasság, az öt hosszanti és három kereszthajó óriási méretei mellett egészen aprónak érzi magát a látogató. A tekintetet felfelé terelgetik az építészeti struktúrák, pillérsorok, mágnesként vonzzák a festett üvegablakok.

Az is felfelé néz, aki a dóm legértékesebb kincsére, a főoltár felett piros fénnyel jelzett Krisztus-ereklyére, az állítólag Krisztus keresztjéről származó Szent Szegre kíváncsi. Viszonylag kevesen vannak, akik kifejezetten a padlót vizsgálgatják, kivéve azokat, akik kíváncsiak a templom egy kevésbé ismert részletére is, ami nem más, mint egy napóra. A sárgarézből készült meridián a katedrális főhomlokzatával párhuzamosan, a főbejárat közelében húzódik a padlón, és baloldalt a falra is felfut.

A vonal két oldalán márványlapok találhatók, amelyek a 12 csillagjegyet ábrázolják. A déli oldalhajó mennyezetébe 24 méter magasan vájt lyukon beszűrődő napfény a vonalra, a szoláris idő szerinti dél idején a fény az aktuális asztrológiai jegyre vetül. Jelenleg a dóm felállványozása miatt nem működik.

A dóm napóráját a Brera csillagászai létesítették 1786-ban, az évtizedek során többször is pontosítottak, igazítottak rajta. Legutóbb 1976-ban, a metróvonal kiépítésével összefüggésben a székesegyház padlózatának süllyedése miatt. Egykor a város összes óráját a katedrális napórájához igazították. A napórát az idő mérésében bekövetkező változások miatt hozták létre, míg korábban napnyugtától indult az időmérés, ekkortól déltől kezdték számolni. 

Te tudod, miért pislognak és szikráznak a csillagok?

Kész élmény, ahogy felpillantva az ember meglátja a végtelen sötétségben pislogó, szikrázó, ragyogó, millió és millió fénypontot, a csillagokat. Csak kevesekben merül fel a valóban érdekes kérdés: minek köszönhető ez az ékes látványosság?

(Kiemelt kép: Getty Images Hungary. Cikken belüli képek: Getty Images Hungary, Járfás Eszter/Femina.)

• milánó
• templom
• asztrológia
• napóra
• Terasz