Ebben a szervünkben van a legtöbb mikroműanyag – A kutatók is meglepődtek

A műanyaggyártás a 20. század elején indult, és kezdetben a természeti értékek megóvását volt hivatott támogatni. Térhódítása azonban a második világháborút követően már robbanásszerű volt, az 1960-as évek óta pedig azt is kapizsgálják a szakemberek, hogy az óceánokba jutva komoly környezeti károkat okoz. De, hogy mekkorát is, az - legalábbis a többség számára - csak az elmúlt évtizedekben vált nyilvánvalóvá.

A mikroműanyagok - 5 mm-nél kisebb átmérőjű töredékek - ott vannak az óceánokban, a termőföldben, kimutatták már vérből, sőt az anyatejből is. Az egyik legfrissebb tanulmányban pedig, melyet a National Institutes of Health tett közzé, a kutatók rámutattak egy különösen aggasztó mikroműanyag felhalmozódásra: az emberi agyban.

Az agyban találták a legtöbb mikroműanyagot

Az emberi testek májának, veséjének és agyának boncolása során kiderült, hogy mindegyik szervben van mikroműanyag, de a vizsgált 91 agyminta átlagosan 10-20-szor többet tartalmazott a többi szervhez képest. Az eredmények sokkolóak voltak a tanulmány vezető szerzője, Matthew Campen toxikológus és az Új-Mexikói Egyetem gyógyszerészeti professzora szerint. A kutatók a 2024 elején gyűjtött agymintákban átlagosan körülbelül 0,5 tömegszázalék műanyagot mértek.

A Campen által vezetett agykutatás egy aggályos összefüggésre is rámutatott. A tanulmány során a kutatók 12 agymintát vizsgáltak olyan emberektől, akik demenciában, Alzheimer-kórban hunytak el. Ezek az agyak tömeg szerint tízszer több műanyagot tartalmaztak az egészséges mintákhoz képest. Tehát vélhetően van összefüggés a demencia és a mikroműanyagok központi idegrendszerbe jutása között.

A környezetben és az agyban is növekszik a mikroműanyagok mennyisége

A tanulmány azt is megállapította, hogy a 2024-es agymintákban a mikroműanyagok mennyisége körülbelül 50%-kal magasabb volt a 2016-ig tartó időszakhoz képest. Mindez arra utal, hogy az emberi agyban talált mikroműanyagok koncentrációja hasonló ütemben növekszik, mint a környezetben.

A vér-agy gát nem nyújt védelmet

Amikor ezekről az alattomos részecskékről van szó, „a vér-agy gát nem olyan védelmet nyújt, mint gondolnánk” – mondta Bethanie Carney Almroth, a svédországi Göteborg Egyetem ökotoxikológusa.

Bár a vér-agy gát testünk egy olyan védelmi kapuja, mely képes megakadályozni a nemkívánatos anyagok - számos kórokozó, vegyi anyagok - bekerülését az agyba, úgy tűnik, a mikroműanyagokkal szemben nem nyújt védelmet a központi idegrendszer számára. „Semmi sem marad érintetlenül a mélytengertől a légkörön át az emberi agyig.” – mondta Almroth.

(Képek: Getty Images Hungary)

• agykárosító
• mikroműanyag
• kutatások
• Terasz