Miből lesz nyugdíja annak, aki most még dolgozik? Mutatjuk a választ

Az állami nyugdíj szinte kizárólagos szerepe a most nyugdíjba vonulók körében ma még megkérdőjelezhetetlen. De vajon hogyan képzeli el nyugdíjas éveit a fiatalabb korosztály, miből lesz pénzük a jövő nyugdíjasainak? Többek között erre kereste a választ a Groupama Biztosító megbízásából készült felmérés.

Az NRC Marketingkutatóval közösen végzett országos, online kutatás alapján az látszik, hogy a 18-59 év közötti, nyugdíj előtt álló magyar lakosság a jelenleginél érezhetően nehezebb anyagi helyzetre, romló életszínvonalra számít nyugdíjas éveiben. Szembetűnő ugyanakkor ezen belül a legfiatalabb korosztály átlagot meghaladó optimizmusa.

Nem aggódnak a fiatalok

A 18-29 évesek többsége ugyanis szinte minden kiadásról úgy gondolja, hogy fedezni tudja majd nyugdíjasként, az alapvető szükségletek mellett a "luxus" termékeket is megengedheti majd magának. Így például, míg a közvetlenül nyugdíj előtt állók csupán 30%-a gondolja úgy, hogy megengedhet majd magának egy wellness-hétvégét, addig a 18-29 éves korosztály közel fele számít arra, hogy ez elérhető lesz számára.

De ugyanígy nagy különbség van a korosztályok között akkor is, ha a fizetős egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről vagy kultúrával kapcsolatos költésekről nyilatkoznak: a fiatalok minden esetben jóval optimistábban ítélik meg várható nyugdíjas életszínvonalukat. Mi több, sok fiatal elképzelése szerint a kiadásaik egy részét könnyebben finanszírozzák majd, mint jelenleg.

Alternatív bevételekben gondolkodnak

A válaszokból az is kiderült, hogy a pozitívabb jövőképet a fiatalok elsősorban alternatív bevételekre, semmint az állami nyugdíjra alapozzák. Míg az ötvenes nemzedék úgy számol, bevételének még kétharmadát - 67% - biztosítja az állami apanázs, addig a munkaerőpiacra csak most belépő, húszas éveit taposó Y-generáció úgy kalkulál: időskori jövedelmének csak alig több mint harmada - 37% - jön majd az államtól.

A hiányzó részt is eltérő módon kívánják pótolni a különböző korosztályba tartozók: a fiatalok a nyugdíjaskori bevételük nagyjából harmadát korábbi megtakarításaikból származó jövedelemből, tehát például ingatlan kiadásából - 5% -, nyugdíjcélú - 16% - és egyéb - 13% - megtakarításból várják. A maradék egyharmad jelentős része pedig a nyugdíjasként végzett munkából - 12% - és vállalkozásból - 6% - származik majd, de a gyerekeiktől, leendő unokáiktól származó támogatásra - 8% - is számítanak a fiatalok.

Ezzel ellentétben az ötvenesek úgy gondolják, hogy nyugdíjaskorukban bevételük legfeljebb ötöde származik majd a korábbi megtakarításaikból, és mindössze 10%-ot tehet ki a munkából származó bevétel. A következő években nyugdíjba vonulók a közvetlen családtagok támogatására is kisebb mértékben - 3% - számítanak, mint a mostani fiatalok.

"Mindezek alapján tehát egyértelmű, hogy a fiatalok már több lábon szeretnének állni időskorukban, nem gondolják, hogy az állami nyugdíjból fog származni a jövedelmük nagyobb része. Kérdés azonban, mennyire reálisan mérik fel a lehetséges jövedelemforrásaikat? Nyugdíjasként nem mindenki tud munkát vállalni, és arra sem lehet berendezkedni, hogy a gyerekek költsenek a szülőkre, ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő megtakarításokkal rendelkezzenek, mire nyugdíjba mennek.

Érdemes ezért minél előbb, már a 30-as években elkezdeni valamilyen nyugdíjcélú előtakarékoskodást" - hívta fel a figyelmet Csonka István, a Groupama Biztosító értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese.

• nyugdíj
• felmérés
• megtakarítás
• pénzügyek
• spórolás
• idős
• karrier és siker
• Terasz