Mi lesz a Corvinusszal?
Zűrzavar a felsőoktatás átalakítása körül
Mást mond a tervezet, mást az államtitkár. Egy biztos: változtatni kell, ez az, amivel mindenki egyetért.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A hét közepén robbant a bomba Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár felsőoktatási koncepciója körül. A kiszivárogtatott tervezet szerint csak 12 egyetem és négy főiskola maradna meg az eddigi 29-ből, a megszűnő egyetemek között lenne a Corvinus is. Az intézmény szakjait négy másik intézmény között osztanák szét.

A tervezet óriási felháborodást keltett, az egyetem rektora kijelentette: küzdeni fog a Corvinus megmaradásáért. Erre azonban talán nem is kerül sor - derült ki pár nappal a kiszivárogtatott koncepció után. Hoffmann Rózsa a TV2 reggeli műsorában kijelentette, a Corvinus meg fog maradni, mivel arra szükség van.

Az államtitkár leszögezte, félreértésen alapultak azok a hírek, melyek szerint az egyetemet be fogják zárni. - Ilyen rossz ötlete nem születhet senkinek, aki az oktatással foglalkozik - jelentette ki.

Az államtitkár elmondta azt is, egyelőre csak ötletelés folyik, és a racionálisabb szerkezet kialakításának lehetőségeit vizsgálják. Arra, hogy milyen formában működne tovább az egyetem, kitérő választ adott.

Mint mondta, előbb megnézik, hogy egyáltalán van-e értelme új egyetemi struktúra kialakításának. Ugyanakkor azt is mondta, hogy jelenleg 201 helyszínen mintegy 160 karon folyik képzés 29 állami intézményben, ez egy 10 milliós országban soknak tűnik.

A változtatással egyetértenek

Az ország lélekszámához képest nincs túl sok egyetem, de a karok számán lehetne változtatni - közölte a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Magyar Rektori Konferencia elnöke, aki szerint átfogó felsőoktatási stratégia kidolgozására van szükség a helyzet rendezése érdekében.

Ugyanitt nyilatkozott az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet igazgatója is, aki szintén egyetért a változtatások szükségességével, ám szerinte alaposan meg kell vizsgálni, mi is van az adatok mögött, a felsőoktatási intézmények számának alakulását például nem lehet a térségi lefedettség nélkül vizsgálni.

A szakember szerint a legnagyobb baj a széttagoltság, pedagógusképzés például 20-25 helyen folyik az országban, de a karok, kihelyezett telephelyek száma rendkívüli módon megnőtt, ezért összevonásokra, beolvasztásra mindenképp szükség van, hogy javulhasson az oktatás minősége.

Azt is hangsúlyozta azonban, hogy ha az állam részben kivonul a felsőoktatásból, az nem járhat azzal, hogy az egyetemek csak az elit számára lesznek elérhetőek.

Ezt is szeretjük