Mi történt az ősrobbanás előtt? A tudósok még sose jutottak ilyen közel a válaszhoz
Új módszerrel közelítik meg a tudósok a világegyetem legnagyobb rejtélyét.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Az univerzum keletkezése mindig is az egyik legnagyobb rejtély volt a tudomány számára. Az ősrobbanás előtti időszakról azonban eddig szinte semmit sem tudtunk. Ennek az az oka, hogy Albert Einstein relativitáselméletének egyenletei – amelyek leírják a tér és az idő viselkedését – nem működnek olyan szélsőséges körülmények között, mint az ősrobbanás pillanata, amikor a sűrűség és a hőmérséklet a végtelenhez közelít. Ilyenkor szingularitás keletkezik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hagyományos fizika összeomlik.
Most azonban egy új megközelítés, a numerikus relativitás segíthet közelebb jutni a válaszhoz. Ez a módszer szuperszámítógépeken végzett szimulációk segítségével oldja meg Einstein egyenleteit, még olyan extrém helyzetekben is, ahol papíron lehetetlen lenne.
Mi volt az ősrobbanás előtt?
Eugene Lim, a King’s College London kutatója szerint eddig a fizikusok úgy modellezték a világegyetemet, hogy minden irányban és minden pontján ugyanolyan volt. Ez a feltételezés sok esetben működik, de az ősrobbanás pillanatában valószínűleg nem volt igaz. A numerikus relativitás lehetővé teszi, hogy a kutatók a nem szimmetrikus, szabálytalan kezdeti állapotokat is vizsgálják.
Fotó: Mark Garlick/science Photo Libra / Getty Images Hungary
Ez a módszer nem teljesen új: az 1960–70-es években a fekete lyukak összeolvadásának a tanulmányozására használták, majd a LIGO-kísérletekben is szerepelt, ahol a gravitációs hullámokat detektálták. Most ugyanez a technika segíthet megérteni a kozmikus inflációt – az univerzum rendkívül gyors tágulását az ősrobbanás után.
A numerikus relativitás más izgalmas kérdésekre is választ adhat. Például létezhetnek az idő-tér szövetében vékony, hosszú „hegek”, úgynevezett kozmikus húrok, amik különleges gravitációs hullámokat bocsájthatnak ki. Az is elképzelhető, hogy a mi univerzumunk összeütközött más, szomszédos világegyetemekkel, és ennek nyomai felfedezhetők - ezzel bizonyítható lenne a multiverzum elmélete.
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
Egy másik érdekes elképzelés szerint az univerzum nem egyszeri esemény eredménye, hanem ciklikus folyamat: régi világok összeomlanak, majd újak születnek az előzőek romjaiból. Eugene Lim szerint ezek a modellek különösen jól vizsgálhatók numerikus relativitással, mert az erős gravitációs állapotokban a hagyományos szimmetriák már nem adnak kapaszkodót.
A kutatók számára a legmodernebb szuperszámítógépek jelentik a kulcsot. Minél erősebbek ezek a gépek, annál nagyobb az esély arra, hogy választ kapunk arra: mi történt az ősrobbanás előtt, és vajon egyetlen univerzum létezik, vagy sok párhuzamos világ is létezhet.
Ilyen hangot ad ki egy fekete lyuk - Tévhit, hogy a világűrben nincsenek zajok
A fekete lyuk hangjáról a NASA űrkutatási csapata rántotta le a leplet.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
