4 órán át szenvedett a néni, 100 kilométert utaztatta a mentő

A segítségkéréstől számított ötödik órában kapott csak segítséget az idős hölgy, akit a mentők több mint 100 kilométeren át utaztattak. Budapest belvárosában pedig 48 percet várt a mentőre egy utcán rosszul lett beteg. Egy héten belül két kirívó eset is napvilágot látott, amikor a mentők finoman szólva nem siették el a betegek ellátását.

Milyen szabályok vonatkoznak a sürgősségi betegellátásra, és miért történhetnek hasonló esetek? Tényleg kiér a mentő 15 perc alatt?

4 órás út a kórházig

Marika néni esete alighanem példátlan a hazai betegellátás történetében, hiszen négy órába telt, mire kórházba jutott. Az idős hölgy komoly hasi fájdalmakkal küzdött egyik este, ezért családja mentőt hívott hozzá. A kocsit a piliscsabai otthonuktól majdnem 100 kilométerre lévő Szobról küldték, holott a közelben is van mentőállomás.

Két és fél óra várakozás után megérkezett a mentő, majd újabb másfél óra utazás várt a fájdalmakkal küzdő asszonyra. A kocsi Budapesten keresztül a Nógrád megyei Balassagyarmat kórházába vitte Marikát. A mentők szóvivője szerint a komoly túra indokolt volt.

Múlt héten egy férfi összeesett a budapesti belvárosban. A forgalmas helyszínre mentőt hívtak, ami csak 48 perccel a telefonhívást követően érkezett meg. A férfi állapotát az arra járó tűzoltók stabilizálták a mentők kiérkezéséig. Akkor az Országos Mentőszolgálat - OMSZ - azzal védekezett, hogy hibásan adták meg a címet a diszpécsernek, ezért a mentőautó eltévedt.

Nem sikerül tartani az uniós normákat

Az uniós ajánlás alapján az értesítést követően 15 percen belül ki kell érnie a helyszínre a mentőautónak. Igaz, ez csak a sürgős esetekre vonatkozik. Egy tavalyi eset kapcsán, amikor a mentők késlekedése miatt elhunyt egy idős férfi, a mentőszolgálat azt közölte, ezt a limitet az esetek mindössze 78%-ában tudják betartani. Az OMSZ kérdésünkre elmondta, ma is nagyjából 77-78%-ban tudják tartani a 15 perces limitet, mely arány Nyugat-Európában 90% fölötti.

Ha ki is ér időben az esetkocsi, az sem jelent teljes garanciát a szakszerű segítségre. Szintén tavaly fordult elő egy olyan eset, amikor, bár a mentő időben kiérkezett, abban sem orvos, sem pedig mentőtiszt nem tartózkodott. Egyes esetekben pedig az időben kiérő kocsi is hosszú utat tehet meg a beteggel. Ebből úgy tűnik, komoly technikai és személyzeti kihívásokkal küzd az OMSZ.

Nem sürgős esetben garantált az utaztatás

Utoljára 2012-ben volt nagyobb átszervezés a hazai mentősöknél. Ekkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az ÁNTSZ különféle betegségekhez más és más kórházakat rendelt. Az órákon át váratott és utaztatott asszony esetét nem ítélték életveszélyesnek, és azért vitték annyira messze otthonától, mert a néni belgyógyászati jellegű betegségére a balassagyarmati kórház volt kijelölve. Ilyen esetekben tehát nem számít a földrajzi távolság, egy kórház mellett is lehetsz rosszul, akkor is kilométerekkel odébb szállítanak.

Marika esetéről a Tv2 Tények című műsorában Győrfi Pál, a mentősök szóvivője elmondta, ez egy évek óta működő rendszer, ahol a diagnózis számít, a távolság nem. Szerinte pedig ez rendben is van, mivel nem életmentésről, hanem betegszállításról volt szó. Persze ez nem magyarázza, miért ért ki olyan későn az autó a néni házához.

Kolonics György olimpiai bajnok kenus 2008-ban lett rosszul egy edzésen, ahol nem sokkal később elhunyt. Akkoriban rengeteg kritika érte a mentősöket és az egészségügyi tárcát, mert a helyszínen lévők közül többen is azt állították, a mentők csak az értesítés után 37 perccel értek a helyszínre. A mentők előbb belső vizsgálatot indítottak, majd leállították, a tárca pedig azt közölte, hogy jóval hamarabb kint voltak a mentősök a sportolónál.

A probléma tehát nem új keletű, és úgy tűnik, hiába az átszervezések és a mentőautó-flotta folyamatos frissítése, még ma is a rendszerbe van kódolva, hogy a Kolonicséhoz hasonló esetek előfordulhatnak.

Fotók: facebook.com/orszagosmentok.

• orvos
• kórház
• beteg
• budapest
• belföld
• országos mentőszolgálat
• omsz
• Terasz