Ez lesz a menetrend a választások után: ekkor áll fel az új Országgyűlés és a kormány

A választásokat követően a köztársasági elnök legkésőbb május 12-ig fogja összehívni az új parlament alakuló ülését, amelyen a képviselők leteszik az esküt, és megválasztják a törvényhozás tisztségviselőit. Ekkor tesz javaslatot az államfő a miniszterelnök személyére is, akinek megválasztáshoz a képviselők több mint a felének voksa szükséges.

Menetrend a választások után

A törvény alapján az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) legkésőbb a szavazást követő 19. napon állapítja meg a választás országos listás eredményét, ami a mandátumkiosztás alapja. Az igazságügyi miniszter rendelete szerint ez a nap május 4-e, írta meg az Index.

Az Alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja majd össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. Vagyis az új összetételű Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig meg kell alakulnia. Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig fog tartani.

Az új parlament első ülésén a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke beszámol a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról, aztán az NVB elnöke számol be a bizottság választáson végzett tevékenységéről.

Miután a mandátumvizsgáló bizottság javaslata alapján a képviselők igazolják megbízatásukat, leteszik az esküt, és ezzel hivatalosan is megkezdik a munkájukat.

Ezt követően az új Országgyűlés megválasztja elnökét, alelnökeit és jegyzőit is. Az állandó bizottságok már az alakuló ülésen megalakulhatnak, de erre egy későbbi ülésen is sor kerülhet, mint ahogy ez 1998-ban, 2006-ban és 2018-ban történt. Az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselők, bizottsági rendszer) a frakciók politikai megállapodása fogja megalapozni.

Az Alaptörvény szerint a korábbi kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával megszűnik. Ezt követően azonban az új kormány felállásáig ügyvezető kormányként működik tovább.

Ez azt jelenti, hogy a régi kabinet ellátja a napi feladatokat, de korlátozott jogkörrel: nem ismerhet el nemzetközi szerződést kötelezőnek, és rendeletet is csak törvényi felhatalmazás alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. A miniszterelnök szintén ügyvezetőként marad hivatalban az új kormányfő megválasztásáig. Ez idő alatt nem tehet javaslatot miniszterek felmentésére vagy kinevezésére, és rendeletet is csak rendkívüli esetben, törvényi felhatalmazással alkothat.

Az alakuló ülés egyik legfontosabb lépése az új miniszterelnök megválasztása. A jelölt személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, az Országgyűlés pedig nyílt szavazással dönt. A megválasztáshoz a képviselők több mint felének támogatása szükséges, és a miniszterelnök a megválasztásával hivatalba is lép.

Képek: Getty Images Hungary

• választások
• kormány
• kormányváltás
• menetrend
• országgyűlés
• Terasz