Megtalálták az emberi tudat irányítóját

A memetika története, bármilyen hihetetlen, valójában több mint három évtizedre tekint vissza. Az elmélet magját Richard Dawkins brit etológus-biológus alkotta meg, aki Az önző gén című tudományos bestsellerében először ismertette a géncentrikus evolúció lényegét.

A világhírű tudós alapvetően a darwini evolúcióból indult ki, de mivel az altruizmus jelenségét - vagyis az élőlények egymással szembeni spontán önzetlenségét - egyszerűen nem tudta hova tenni, magyarázatul megalkotta a mémek fogalmát és a memetika alapelveit.

Biológiai és kulturális alapok: gének és mémek

Dawkins álláspontja szerint az egyes egyedek azért viselkednek önzetlenül rokonaikkal, mert génjeik hasonlóak egymáshoz.

Elmélete szerint az egymáshoz közel álló egyedeket emellett más is összekapcsolja, méghozzá egyfajta közös kulturális csomag, melynek egysége a mém.

A mém fogalmát sokan félreértik, egyesek valami misztikus vírusként képzelik el, mely egyik emberről a másikra terjed, míg mások kézzelfogható részecskékről beszélnek. A mém valójában egy absztrakció, Dawkins megfogalmazásában egyfajta kulturális információs csomag, melyből több tízezer él a tudatban. A mém tehát egy gondolati és kulturális egység, mely lehet egy szokás, hitvallás, elv vagy gondolkodásmód.

Képesek a reprodukcióra

Az elmélet szerint ez a gondolati séma önálló lényként reprodukálja magát: egyik egyedről a másikra száll. Következésképpen a mém örökölhető és örökíthető, akárcsak a gének, azzal a különbséggel, hogy előbbiek tudatból tudatba kerülnek.

A memetikusok szerint az nem bizonyított, hogy milyen mémekkel születsz, de az igen, hogy a mémhalmaz, amit társaidtól kapsz, kiegészül a már meglévőkkel, és folyton gazdagodik életed során. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden gondolat, ami az emberi agyban megfogalmazódik, egy mémhez köthető. Vannak ugyanis olyan pszichológiai törvények és reakciók, melyekben nincs szerepe a mémnek, ilyenek például az ösztönös, énvédő mechanizmusok és az érzelmek többsége.

Mémelmélet az evolúció ellen: érvek és cáfolatok

Dawkins a mémelmélet megalkotása óta hideget-meleget egyaránt kapott tudóstársaitól, de összességében véve dicsérik ötletét, mert tény, hogy a tudat és a világ működésének sok ellentmondását megmagyarázza.

Őt magát azonban már nem fogadták ilyen tárt karokkal, Dawkins ugyanis harcos ateista, valamint lelkes szkeptikus, aki könyveiben a darwini csoportszelekció elvét, sőt, még a fajfenntartási ösztön létjogosultságát is megkérdőjelezi. Ehelyett új evolúcióról, irányított mutációról és mesterséges szelekcióról beszél, melyeknek már az említése is sok kollégáját kihozza a sodrából.

Ellenlábasai szerint a mémelmélet okos kis tézis, de korántsem világmegváltó ötlet. Véleményük szerint túl sok benne a fehér folt, így az sem világos, mik is ezek a mémek konkrétan, honnan jönnek, és hol a helyük a tudat működésének egészében. Ugyanakkor elismerik, hogy az elgondolás szép próbálkozás arra, hogy az élet fogalmát és működését egy általánosabb összefüggésben vizsgálják.

• tudomány
• vallás
• kutatások
• érdekességek a világból
• agyműködés
• Terasz