Michelangelo leghíresebb alkotását magyar származású férfi rongálta meg: 7 műalkotás, amit megtámadtak az emberek
Nagyszerű alkotások, amik vandalizmus áldozatai lettek, de szerencsére nem semmisültek meg.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A jó művészet nem hagy hidegen, elgondolkodtat, érzelmeket ébreszt, vagy egyszerűen „csak” gyönyörködtet. Az viszont már szerencsére jóval ritkább, bár nem példa nélküli, hogy agressziót szül.
A történelem során számos nagyszerű műalkotás esett áldozatául vandalizmusnak, és még az igencsak biztonságosnak mondható múzeumi közeg sem jelent teljes védelmet az ártó szándékkal érkező látogatók ellen. Vajon mi késztet arra valakit, hogy nekiessen egy, az emberiség egyetemes kultúrkincsének részét képező alkotásnak? Olykor mentális zavar, máskor politikai indíttatás vagy a könnyen szerzett hírnév ígérete húzódik a tett mögött.
Megrongált műalkotások
Olyan művek sem kerülhették el a rongálást, mint amilyen például a mindenki által jól ismert Mona Lisa vagy épp Michelangelo Pietája. Utóbbit ráadásul egy magyar származású, Pilisvörösváron született ausztrál geológus támadta meg, aki tette miatt világszerte híressé, vagyis inkább hírhedtté vált.
A zavart elméjű, magát Jézusnak képzelő magyar származású ausztrál geológus, Tóth László 1972. május 21-én 15 kalapácsütést mért Michelangelo a Szent Péter-bazilikában őrzött nagyszerű szobrára, a Pietára. A többi látogató vonszolta el a műtől, amelyben jelentős károkat okozott. Letörte például Mária orrának egy részét, amit egy turista el is vitt, majd később bűnbánóan visszaküldött. Tóth a szem- és fültanúk szerint a következőt kiabálta: „Én vagyok a feltámadott Jézus Krisztus!”
Fotó: Laszlo Szirtesi / Getty Images Hungary
A szobor teljes restaurálása mintegy tíz évet vett igénybe, a szakemberek közben rábukkantak Michelangelo rejtett aláírására is. A mű manapság egy golyóálló üveg mögött látható. Tóth ellen, tekintettel mentális állapotára nem indult büntetőeljárás, ám két évig kórházban kezelték Olaszországban, mielőtt visszaküldték Ausztráliába.
Fotó: Getty Images Hungary
Rembrandt remekművét, az amszterdami Rijksmuseumban őrzött Éjjeli őrjáratot háromszor is megtámadták, 1911-ben egy munkanélküli szakács esett neki késsel, 1975-ben egy korábban tanárként dolgozó férfi vágta meg (az ezt követő állapot látható a fotón), 1990-ben pedig egy pszichiátriai kezelés alatt álló, megszökött páciens kénsavat tartalmazó spray-t irányított rá, szerencsére még azelőtt eltávolították az anyagot, hogy a lakk alatti festékrétegekben kárt tett volna.
Fotó: Getty Images Hungary, Wikipédia <b><a id="hyperlink_5be854fe6a3db2715d123dd5300dfa06" href="https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Vandalized_Night_Watch_1975-09-16c.jpg" target="_blank">CC BY-SA 3.0 NL</a></b>
A világ egyik legismertebb műalkotását, Leonardo da Vinci Mona Lisáját is több támadás érte. 1956-ban egy vandál savat öntött rá, majd nem sokkal később egy hajléktalan ember vágott hozzá követ, állítólag azért, mert kifejezetten börtönbe szeretett volna kerülni. 1975-ben egy tokiói múzeumban egy fogyatékossággal élő nő festékszóróval rontott neki, ezzel akarta felhívni a figyelmet az intézmény nem kielégítő akadálymentesítésére. 2009-ben a Louvre-ban vágott hozzá kávésbögrét egy orosz nő, akitől megtagadták az állampolgárságot.
Fotó: Getty Images Hungary
1914. március 14-én a szüfrazsett Mary Richardson egy eldugott húsvágó bárddal érkezett a londoni National Gallerybe. Hét vágást is ejtett Diego Velázquez Vénusz tükörrel (Rokeby Venus) című festményén, az akt hátán. Tettét valószínűleg Emmeline Pankhurst, a női választójogért küzdő aktivista letartóztatása motiválta. Richardsont hat hónapnyi börtönbüntetésre ítélték, ez volt a maximum, amit ilyen cselekedetért kiróhattak.
Fotó: Getty Images Hungary
1974-ben a művészként induló, napjainkban is aktív műgyűjtő és -kereskedő Toni Shafrazi befutott a New York-i Modern Művészeti Múzeumba, majd piros festékkel a következőt írta Picasso Guernica című alkotására: KILL LIES ALL. Eredetileg azt szerette volna, hogy „all lies kill", azaz „minden hazugság öl”. Performanszával a vietnámi háború ellen tiltakozott, később pedig azt állította, hogy aktualizálni kívánta a képet.
Fotó: Getty Images Hungary
Barnett Newman 1967-68-ban készített monumentális piros festménye, a Who’s Afraid of Red, Yellow, and Blue III jelentős indulatokat kavart a nézők körében, többször is megtámadták a Stedelijk Museum Amsterdamba látogatók. 1986-ban épp azzal a céllal szerepelt egy kiállításon, hogy kérdéseket vessen fel arról, mi is az a művészet, amikor a 31 éves Gerard Jan van Bladeren egy dobozvágóval esett neki. A modern művészetet elutasítók közül sokan helyeselték tettét.
Fotó: Wikipédia/<b><a id="hyperlink_335cab9562b71664a649f268766f1b90" href="https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Who%27s_Afraid_of_Red,_Yellow,_and_Blue_III.svg" target="_blank">közkincs</a></b>
Habár a Hans Christian Andersen meséjéből jól ismert Kis hableány, Edward Eriksen szobra Koppenhága egyik legkeresettebb nevezetessége, számtalanszor lett rongálás áldozata. Rendre különböző firkák lepik el, például 2020 nyarán a „rasszista hal" szöveg jelent meg rajta, de bálnavadászat-ellenes aktivisták is üzentek a felszínén. 2003-ban lerobbantották a talapzatáról. A hatóságok már azt is fontolóra vették, hogy távolabb költöztetik a parttól az alkotást.
Fotó: Getty Images Hungary
(Borító- és ajánlóképen: bal: Tóth Lászlót elkapják, jobb: Mary Richardson akciójának illusztrációja. Forrás: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
- művészet
- mona lisa
195 milliárdot ér, pedig egészen apró: a Mona Lisa sokaknak csalódás élőben
