7 megrázó titok a mocsári múmiákról

A múmia szó hallatán sokaknak az egyiptomi piramisok mélyén, mesterséges körülmények között eltemetett, mumifikált fáraók holtteste jut eszébe. Az örökkévalóságra és a túlvilági életre tudatosan készülő egyiptomi uralkodók és alattvalóik titokzatos hiedelemvilágánál is borzongatóbb a kevésbé ismert mocsári múmiák története.

A lápi múmiák rejtélye több száz éve foglalkoztatja a kutatókat és a közvéleményt. Történt ugyanis, hogy 1640 tavaszán egy emberi holttestet ástak ki az Észak-Európában található Schalkholzer-lápból.

Az első felfedezés után a 18. és a 19. században egyre gyakrabban akadtak elhagyatott, mocsaras vidékeken konzerválódott holttestekre. Akkoriban azon kívül, hogy tisztességes körülmények között újratemették a mocsárba vetett szerencsétleneket - kiknek teste a mocsáron kívüli környezetben szinte azonnal oszlásnak indult -, nem igazán tulajdonítottak nagy jelentőséget a történteknek.

A tőzegmoha tartósította őket

A tudományt és a kutatókat az 1870-es években kezdte el foglalkoztatni a kérdés: hogyan lehetséges, hogy a mocsárban talált holttestek ilyen bámulatosan konzerválódtak? A válaszra viszonylag hamar megérkezett a tudományos magyarázat. A mocsaras medencékben található tőzeget alkotó tőzegmoha olyan körülményeket teremt, melyben a baktériumok képtelenek szaporodni. Ebből következik, hogy a mocsárba került szerves anyagokat - közöttük az emberi testet - nem érik el a baktériumok. A tőzeg természetes cserzőanyagot is tartalmaz, ami tartósítja a mocsári holttestek bőrét, és egyúttal barnára is színezi, és tökéletesen konzerválja azt.

A holttestek kora annyira nem látszott, hogy 1950-ben, amikor felfedezték a tollundi embert Dániában, a tetemre bukkanó tőzegvágók azt hitték, hogy egy új keletű gyilkosság áldozatát találták meg - hasonlóan az 1983-ban, a chesteri Lindow Moss-ban talált koponyához.

Akkor a rendőrség a konzerválódott hajjal, szemgolyókkal és az agy egy részével együtt talált koponyát szembesítette egy korabeli gyilkosság gyanúsítottjával, aki ijedtében be is ismerte bűnösségét.
Csak a későbbi radiokarbonos kormeghatározás tisztázta a hamisan megvádolt férfit: a vizsgálat kimutatta, hogy a holttest több mint kétezer éves.

Tízezer éves holttest

A legidősebb mocsári holttestet szintén Dániában találták. A Fyn szigeti Koelbjergből származó asszony holtteste több mint tízezer éves lehet. Vele ellentétben már lágy szöveteket is találtak a vaskorban élt, Britanniában, Írországban, Hollandiában, Dániában és Németországban előkerült lápi múmiák holttestén. Néhányuk a középkorból és a középkor utáni időkből származik, de a mocsári holttestek többségének eredete az i. e. 1. század és az i. u. 4. század közé tehető.

Erőszakos halált haltak

A tény, hogy ebből a korból megdöbbentően sok mumifikálódott holttestet találtak a mocsaras-lápos vidékeken a tőzegvágók, arra enged következtetni, hogy a posványos vidéken talált emberek nem véletlen baleset miatt végezték a mocsárban. Az bizonyos, hogy ezeknek az embereknek a nagy része erőszakos halált halt, az azonban még nem tisztázott, hogy módszeres kivégzésekről vagy áldozatbemutatásról volt-e szó.

A kivégzéssel kapcsolatos teóriákat erősíti, hogy a holttesteken gyakran ütéseket, vágás- és törésnyomokat is találtak. Elfordult, hogy egy mocsári múmia nyaka körül kötél vagy nyakszorító vas volt, de megskalpolt és megfojtott, félig leborotvált fejű tetemekkel is találkoztak már a kutatók. Sok holttest meztelenül volt eltemetve, és ahol találtak is ruházatot, az nem mindig a testen volt: mintha levetkőztették volna az áldozatokat kivégzés előtt.

Árulók, szökevények, homoszexuálisok

Végül a holttestekkel azonos korban élő történetíró, Tacitus írásaiból derült ki, hogy mi okozhatta a mocsárba vetett szerencsétlenek vesztét.

Tacitus Germania című művében jegyezte le, hogy Észak-Európa bennszülött népei az árulókat, a szökevényeket, a gyávákat, a nyúlszívűeket és a fajtalanokat mocsárba fullasztották. Az egyik kora középkori, burgundiai törvény mocsár általi halált írt elő a férjüket elutasító nők számára is. Gyakran hasonló sors várt a házasságtörőkre és a homoszexuálisokra is.

Ennek ellenére továbbra is bizonytalan, hogy a mocsári holttestek bűnözők vagy valamilyen vallási rituálé áldozatai voltak-e. Azt viszont - az eddigi kutatások ismeretében - biztonsággal kijelenthetik a kutatók, hogy a mocsárban talált holttestek csak elenyészően kevés esetben kerültek véletlen baleset következtében a mocsártemetőbe.

Cikkünk megírásában Brian M. Fagan Hetven rejtély szerte a világból című könyve segített.

• halál
• bizarr
• történelem
• rejtély
• múmia
• Terasz