Mégis jó ötlet a 15 éves korig tartó tankötelezettség?

Előző héten ismertette a Széll Kálmán-tervet Navracsics Tibor igazságügyi és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A tervben külön kitérnek az iskolásokra, mint írják: a középiskolai rendszer is komoly átgondolást kíván, hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, és a tanulók 18 éves korig tartó tankötelezettsége is súlyosbítja ezt a problémát.

- Miközben a gazdaság egyes területei a kétkezi szakmákban komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képezzük gyermekeinket: ez is az adósság növekedésének és újratermelődésének egyik oka - szögezik le a dokumentumban.

Szakma másfél év alatt

Ez annyit jelent, hogy a kormány a mostani 18 év helyett 15 évre vinné le a tankötelezettségi korhatárt. A magyarázat szerint azért, mert senkinek nem jó, hogy évente öt-hatezer tanköteles korú gyerek tűnik el a közoktatás rendszeréből, mert nem jár be az iskolába.

A kormány álláspontja szerint pedig felesleges szabályokkal az iskolában tartani a gyereket, ehelyett korábbra kell hozni annak lehetőségét, hogy ha az illető másfél-két év alatt hajlandó egy szakmát megszerezni, akkor azt meg is tehesse.

A pedagógusok nem támogatják az ötletet

Az ötletet mind a Pedagógusok Szakszervezete, mind a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete élesen ellenzi.

Mendrey László, a PDSZ elnöke közölte, Magyarországon nem olyan képzetlen 15 évesekre van szükség, akik csupán alapfokú végzettséggel rendelkeznek.

Mendrey szerint ezek a fiatalok a gazdaság élénkítésében sem tudnak szerepet vállalni, emellett a lépés következményeként jelentős pedagóguslétszám-felesleg állhat elő a szakmunkásképzésben és a szakközépiskolákban.

A Pedagógusok Szakszervezete hasonló indokokkal érvelt. Mint mondták, az elképzelés végrehajtásához jelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen iskolatípus, hiszen a hatéves korban kötelezően megkezdett tankötelezettség a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése után, 14 éves életkorban befejeződik.

A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja ezt az elgondolást azért is, mivel lehetővé teszi, hogy akár több százezer fiatal lépjen úgy ki az iskolarendszerből, hogy nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel.

Juhos Andrea karrier-tanácsadó, munkaerő-piaci szakember lapunknak megerősítette, a legnehezebben valóban azok helyezkednek el, akik nyolc általános iskolai végzettséggel vagy még ennyivel sem rendelkeznek.

Hiány, az van

Ugyanakkor, ha a terv az, hogy a fiatalokból szakmunkást képeznek, és rövid idő alatt megtanítják őket azokra a szakmákra, amelyekből hiány van a piacon, akkor támogatandó az ötlet.

A sikerhez viszont a karrier-tanácsadó szerint szükség lesz a vállalatokkal való együttműködésre is, akár olyan formában is, hogy kihelyezett iskolákban tanítják be a fiatalokat az adott cég munkaerőhiányának megfelelően.

Jó hír, hogy a vállalkozók vevők az ötletre. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, üdvözlik a kormány tervét, hiszen tulajdonképpen ők voltak az egyik javaslattevők.

Jelenleg még keresettek a szakmunkások

De vajon valóban van igény a fizikai munkásokra? A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisa szerint igen. Mint az adatokból kiderül, jelenleg a szakmunkásképző iskolát végzettek számára van a legtöbb üres álláshely - 1362 darab -, ráadásul ahogy nő a végzettség szintje, úgy csökken ez a szám. A szakközépiskolát végzettek számára 699 üres álláshely van, a főiskolások számára 479, az egyetemistáknak pedig 317 darab. 

Emellett a szakmával rendelkező fiatalok külföldön is keresettnek számítanak. Ha megszerzik a megfelelő nyelvtudást, akkor Ausztriában és Németországban is elhelyezkedhetnek - 1000-1300 euróért vendéglátósként vagy épp betegápolóképp.

• munka
• tanulás
• kormány
• belföld
• Terasz