Furcsa dologra jöttek rá a tudósok az alvással kapcsolatban: nem hatott rá az evolúció

Érdekes felfedezést tettek a tudósok, amikor a talajlakó medúza viselkedését vizsgálták. Az állat - hasonlóképpen az emberhez - az alvással kezdi és fejezi be a napját.

A kutatók ebből arra következtettek, hogy az alvás folyamata olyan ősi viselkedésforma, amelyet az evolúció évezredei érintetlenül hagytak.

Nincsen agya, de nagyon szeret aludni

A Kaliforniai Műszaki Intézet elemzői felfedezték először, hogy a primitív medúza úgy alszik, mint az emberek. Dr. Ravi Nath, a tanulmány szerzője azt nyilatkozta, hogy nem feltétlenül meglepő, hogy az állat így pihen: az emlősök mellett más gerinctelenek, mint a férgek és egyes rovarok is alszanak. A medúzánál ez azért különleges, mert ez a legősibb állat a vizsgált fajok közül.

Új kérdések merültek fel az alvásról

Alvási szokásai tehát azért érdemelnek több figyelmet, mert olyan kérdéseket feszegetnek, hogy az alvás maga valójában idegsejtek működésével jön-e létre. Ez érdekes felvetés, mivel a medúzának nincs agya. Felmerül továbbá, hogy ebben az értelemben a növények alszanak-e, elméletileg ugyanis ez is megtörténhet.

Az alvásnak több kritériuma van a tudomány szerint. Először is egy csökkentett aktivitásnak kell fellépnie a szervezetben, ami egy nyugalmi szakasz. Másodszor: az ilyenkor fellépő ingereknek minimális reakciót kell kiváltaniuk az alvóból. Harmadszor: a zavaró tényezőknek kitett alvó később, az aktív szakaszában "aluszékonyabb" lesz.

Claire Bedbrook, a tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy az emberéhez hasonló szintű és minőségű alvási szokások ugyanúgy teljesülnek a medúzáknál is, amikor laboratóriumi körülmények között vizsgálták azokat, hat napon és éjen keresztül.

Így viselkedik a medúza is

A medúza éber időszakban 58, nyugalmi fázisban 38 alkalommal lélegzett, vagyis "pulzált". A külső ingerekre éjjelente, vagyis amikor aludt, jóval lassabban és nehezebben reagált. Amikor zavarták a pihenésben, másnap éber állapotában sokkal dekoncentráltabb volt. A medúzák tehát átesnek az alvás folyamatán, noha ismeretlenek még a viselkedésük mögött húzódó genetikai mechanizmusok.

Michael Abrams kutató elmondta, hogy ezeknél az állatoknál a melatonin hormon hatását is vizsgálták - ez segíti elő az embernél az alvást. A vegyület hasonló módon hatott a csalánozókra, mint az emberre. A kísérletek eredményei a Current Biology folyóiratban jelentek meg.

• tudomány
• érdekességek a világból
• állatvilág
• medúza
• Terasz