Kemény kritikák: így reagáltak az érintettek a megszorítócsomagra

Matolcsy György szerdán újabb megszorításokat jelentett be, mellyel az előző hetekben ismertetett intézkedéscsomagot egészítik ki, mivel az EU úgy látta, a korábban bejelentette, közel 400 milliárdos kiigazítás nem lesz elég a 3%-os hiány tartásához. Ha nem sikerül tartanunk a hiányt, elesünk a kohéziós alapoktól, így a kormány egy újabb, közel 400 milliárdos megszorítócsomagot ismertetett. Erről bővebben itt olvashatsz.

A csomagról mindenki elmondta a véleményét: megszólaltak az elemzők, a munkaadók, a szakszervezetek és a Bankszövetség is.

Ez talán egy kicsit sok volt

Az elemzők közül többen úgy vélték, a szükségesnél nagyobb mértékű a csomag, amely tovább ronthatja a növekedési kilátásokat és emelheti az inflációt.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője az MTI-nek kifejtette, a most bejelentett hét lépés tovább rontja a növekedési kilátásokat, és ebből a szempontból különösen a bankadó megfelezésének elhalasztását és a tranzakciós illeték kétszeresére emelését nevezte fájdalmasnak. Ezekkel ugyanis fennmarad a szektor terhelése 2013-ban is, ami kedvezőtlenül hat a banki hitelezési aktivitásra, a beruházásokra, a növekedésre.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy vélte, az intézkedések összhangban vannak a korábban meghirdetett gazdaságpolitikával, a vállalkozások felé tolja a terheket a kormány, az nagy kérdés, hogy a cégek, illetve a bankok ebből mennyit hárítanak át a lakosságra.

Fordulat 2015-ben?

Véleménye szerint a banki hitelezés továbbra sem indul be 2013-ban, fordulat esetleg 2014-ben vagy 2015-ben várható. Jövőre a lakossági fogyasztás stagnál, és a beruházások bővülésével sem számol a bank elemzői csapata - húzta alá Török Zoltán.

A Magyar Bankszövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány egyoldalúan megszegi a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat, és a tervezett kiigazítás negatív gazdasági és társadalmi hatására, főleg a növekedési kilátások romlására figyelmeztetett.

A bankszövetség szerdán kiadott közleményében azt hangsúlyozta, hogy az ismertetett intézkedések - parlamenti elfogadásuk esetén - veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható finanszírozását, minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési képességét. Mindez erősen visszaveti a reálgazdaság növekedési kilátásait, egyúttal akadályozza az elhúzódó gazdasági válságból való kilábalást.

Szakszervezetek: csökkennek a jövedelmek

A szakszervezetek szerint a cafetéria adójának emelése csökkenti a jövedelmeket, a magasabb pénzügyi tranzakciós illeték és a közműadó bevezetése pedig drágítja a szolgáltatásokat, és ezt közvetve mindenki meg fogja érezni.

- A cafetéria adójának emelése ellentétes azzal, amit a szakszervezetek szeretnének elérni, és azt vetíti előre, hogy a béren kívüli juttatási elemek meg fognak szűnni, mivel a gazdálkodók ellenérdekeltek lesznek abban, hogy ilyet adjanak - vélekedett Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöke.

A szakszervezeti vezető az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: az emberek jövedelme a bérből és a cafetériából tevődik össze, és ha elmarad a béren kívüli juttatás, azt a részt nem fogják bérben megkapni. Véleménye szerint ezzel az intézkedéssel tömegeknek fog csökkenni a jövedelme.

Hozzátette, hogy nem lesz belőle állami bevétel sem, mert ha a munkáltatók nem adják a cafetériát, úgy nem lesz utána költségvetési befizetés sem, vagyis ezzel az intézkedéssel - megfogalmazása szerint - lyukra fut a kormány.

A munkaadók se örülnek

Kiakadtak a munkaadók is, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára jelentős megszorításnak nevezte a bejelentett csomagot, hangsúlyozva, hogy az előkészítetlen volt, és szerinte aláássa a lakossági, a vállalkozói, illetve a banki bizalmat. A főtitkár az MTI-nek azt mondta: Matolcsy György bejelentése kapcsán felmerül a kérdés, hogy van-e egyáltalán perspektivikus, érdemi gazdaságpolitika Magyarországon.

Dávid Ferenc a konkrét lépések kapcsán nehezményezte, hogy a kormány nem egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel a bankadóról, emellett váratlan volt a tranzakciós illeték megduplázása is.

A közműadó bevezetése pedig - folytatta - azzal jár, hogy a közműcégek a lakosságra és a vállalkozásokra hárítják át a terhet.

Az iparűzési adót a főtitkár szerint inkább ki kellene vezetni, vagy lazítani kellene rajta, azt pedig, hogy a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80%-át lehet levonni, nem egyeztették a vállalkozásokkal, így az sem tudható, miért éppen 80% az arány.

"Nagy pofon a munkáltatóknak"

A cafetériával kapcsolatos változások - vagyis az, hogy a béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10%ról 27%-ra nő - jelentősen rontják a munkaadók tárgyalási pozícióját a héten megkezdett bértárgyalásokon - jelezte Dávid Ferenc. Kifejtette: az alacsony keresetűeknél akár a nettó bér 10%-át is elérheti a cafetéria, a változással ezért épp ők járnak rosszul, ami sajnálatos. A munkáltatóknak nagy pofon az adókulcs emelése, mert így már nem éri meg béren kívüli juttatást adni dolgozóiknak.

Matolcsy György ezt egyébként cáfolta, mint mondta, csökken az előnye a cafetériának, de még mindig megmarad. Mint mondta, mivel 100 forint bér után 48 forint az adó, így nem veszik el a cafeteria előnye, ugyanis az adóemeléssel 24 forintról 34 forintra nő az adótétel a béren kívüli juttatások esetén, ami a 48 forinthoz képest még mindig jó.

• kormány
• matolcsy györgy
• pénzügy
• Terasz