Megszorítás: Bokrosnak egy csomagja volt, Matolcsynak eddig öt

Bár a kormány folyamatosan hangsúlyozza ellenérzéseit a megszorító politikával szemben, az elmúlt két évben mégis ezermilliárdos tételeket vontak el úgy, hogy azzal szinte mindenki rosszul járt. Az is, aki dolgozik, és az is, aki csak használja a telefonját. Alábbi cikkünkben a megszorító intézkedéseket mutatjuk be, valamint azt, hogy mire volt elég a kiigazítás.

Egykulcsos adó, bankadó

A kormány már egészen korán, 2010 nyarán bejelentette első csomagját. A 29 pontos akciótervben szerepelt az egykulcsos adó bevezetése, amellyel a munkavállalók zöme rosszabbul járt.

Az akcióterv része volt az adójóváírás kivezetése is, ami szintén sokak pénztárcájára volt negatív hatással. Ebben a csomagban mutatták be a bankadót is, melynek áthárítását megtiltották. Az első csomagban a kormány önmagán is spórolni próbált, beszerzési stopot vezetett be, ám ez nem sikerült túl fényesen: még így is elment 80 milliárd forintnyi közpénz, amit a háttérintézmények költöttek el telefonokra, autókra, informatikai eszközökre.

Háromezer milliárd forint államosítása

A kormány az első csomag után 2010-ben már nem jelentett be újat, ellenben államosította a magánnyugdíjpénztár-tagok háromezer milliárd forintos vagyonát, hogy azzal csökkenteni tudják az államadósságot, ami az elmúlt években hatalmasra duzzadt.

Ez a pénz viszont nem volt elég, így 2011 tavaszán bejelentették az első Széll Kálmán-tervet, amely hemzsegett az olyan intézkedésektől, melyekről nehéz azt állítani, hogy nem megszorítások.

Korengedményes nyugdíj megszüntetése

Az egyik legismertebb lépés az álláskeresési járadék 270 napról 90 napra való csökkentése, valamint a korengedményes nyugdíjas megszüntetése volt, de ebben a csomagban jelentették be a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát is.

27%-os áfa

Ám ez a csomag sem volt elég, újabb megszorításokra volt szükség. Matolcsy György ekkor úgy döntött, 25-ről 27%-ra emeli az áfát, amivel mindenki rosszabbul járt, és 1%-kal megemeli a munkavállalói járulékokat. Ekkor növelték meg a korábban bevezetett chipsadó mértékét, illetve a jövedéki adót, ami miatt minden drágult, a cigaretta és a benzin duplán.

Sárgacsekk-adó, telefonadó

A kormány harmadik csomagja a Széll Kálmán-terv 2.0 volt, mellyel bevezették a sárgacsekk-adót - ami akkor még csak 1 ezreléknyi volt - és a percenkénti 2 forintos telefonadót. Ez volt 2012 áprilisában, és akkor úgy tűnt, nem lesz több megszorítás, ám a kormány két újabb csomagot jelentett be. Utóbbiakra, mint ahogy nagyjából mindegyikre, azért volt szükség, mert a kormánynak tartania kellene a 3%-os államháztartási hiányt ahhoz, hogy az Európai Unió ne vonja el a kohéziós forrásokat.

Matolcsy György bejelentette, a jövőben nem fizetnek nyugdíjat és bért egyszerre a közszférában, elhalasztják a tanárok fizetésemelését, és 1 ezrelékről 2-re emelik a tranzakciós illetéket. Matolcsy egy új adófajtát is bejelentett, az ATM-adót, amit a készpénzfelvétel után kell majd fizetnünk. Ez az adó a felvett pénz 0,2%-a lesz.

Ám az EU úgy vélte, ez sem hozza meg a várt hatást, így Matolcsy György tíz nap múlva egy újabb csomagot jelentett be. A kiigazítás tartalmazta a bankadó kivezetésének elvetését, a közműadót, és a cafeteria adójának emelését is. A két csomag együttes értéke 764 milliárd forintra rúg.

Bokros közel sem volt ennyire kemény

Mint az Index korábbi cikkéből kiderül, az összes megszorítás meghaladhatja a 2700 milliárd forintot. Az első Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram elvonása 760 milliárd forintról szólt, a második Széll Kálmán-terv költségvetési hatása 150 milliárd forintra rúgott, az új intézkedésekkel pedig közel 800 milliárd forintot spórol a kormány. A megszorítások a GDP 9%-át is meghaladhatják, ez pedig a Bokros-csomag duplájának felel meg. Ami jó hír, hogy úgy tűnik, 2013-ban tudjuk tartani a 3% alatti hiányt.

A kormány csomagjai:

• 29 pontos akcióterv
• Széll Kálmán-terv
• Széll Kálmán-terv 2.0
• Októberi csomag 1
• Októberi csomag 2
   

• matolcsy györgy
• pénzügy
• megszorítás
• Terasz