Ősi civilizációt sejtettek a Marson: a legfurcsább elképzelések a vörös bolygóról

A titokzatos vörös bolygóról sok furcsaságot gondoltak, és egyik szülte a másikat.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Ahol ma a tudomány és benne a csillagászat tart, az egészen fantasztikus, különösen, ha megnézzük, milyen messziről indult mindez. A fordulatot az hozta el, amikor az égbolt vizsgálatára alkalmas eszközök ugrásszerű fejlődésnek indultak.

Természetesen nem egyik napról a másikra zajlott le a teleszkópok evolúciója. Születtek is bőven csillagászati tévképzetek, és előfordult, hogy az egyik tudós elrugaszkodott ötlete inspirálta a másik tudóst egy még elrugaszkodottabb ötlet megfogalmazásában.

Így esett, hogy egy egyszerű félrenézésből egy komplett intelligens civilizáció született meg, majd halt ki szárazság következtében a vörös bolygón. Persze, csak elméletben.

Óceánok a Marson

Az 1700-as években egy angol csillagász, Sir William Herschel készítette el a Mars megfigyelésére alkalmas teleszkópot.

Több olyan következtetésre is jutott vizsgálódásai során, mely helytálló volt. Ilyen volt, hogy a Marson is vannak évszakok, illetve, hogy vannak sarki jégsapkái. Akkor azonban jókorát tévedett, amikor azt mondta, hogy a Mars felületén látható sötét foltok óceánok lennének, hiszen ma már tudjuk, a vörös bolygón nem igazán találni hatalmas, egybefüggő vizeket.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Csatornák a Marson

A 19. század teleszkópjai már sokkal okosabbak voltak a korábbiaknál. Giovanni Virginio Schiaparelli, korabeli csillagász is belekukkantott egybe, majd ceruzát és papírt kerített, hogy elkészítse a Mars első térképét.

Elnevezte a fentebb említett óceánokat, a nem létező kontinenseket, melyeket a vizek körbezártak volna. Felfedezett továbbá egy csatornahálózatot is, mely persze ugyancsak téveszme volt, és a Canali nevet adta neki. Bár a csillagász természet alkotta csatornákra gondolt, azután, hogy lehozták a hírt a lapok, az emberek mesterségesen kiépített csatornahálózatot, azaz az intelligens élet bizonyítékát látták a felfedezésben.

Az intelligens marsi civilizáció

Miután futótűzként terjedt a szenzáció, hogy intelligens élet lehet a Marson, hamar eljutott a dolog az amerikai csillagász, Percival Lowell fülébe is. Szenvedélyesen hitt ebben, ám ő múlt időbe helyezte annak létezését. Úgy képzelte, egykor egy ősi civilizáció élhetett a vörös bolygón, melynek nyomát a csatornák ma is őrzik.

Úgy gondolta, hogy valaha a bolygót gazdag növényzet is boríthatta, de a szárazság az ott élőkkel együtt azt is kiirtotta. Lowell úgy hitte, ez a bizonyos civilizáció a földinél is intelligensebb lehetett.

Mondanunk sem kell, Lowell marslakói überelték a csatornahálózatot térképező olasz csillagász korábbi szenzációját, aki ennek cseppet sem örült. Lowell írásait falták az emberek, ráadásul még rajzolt is hozzájuk, újragondolva és továbbgondolva Schiaparelli rajzait.

8 feltaláló, akit a saját találmánya küldött a másvilágra - Zseniális, de halálos szerkezetek

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük