Mi köze volt Mátyás királynak Drakulához? A magyar történelem 3 meghökkentő rejtélye
Rejtélyes esetek a történelemből, rejtélyes válaszokkal.
Bár viszonylag biztosan tudjuk, honnan származik a magyar nép, hogyan telepedett le a Kárpát-medencében, és hogyan alapították meg Magyarországot, emellett többnyire tisztában vagyunk történelmünk minden részletével, számos rejtélyre csak mostanában született magyarázat.
Mátyás király és a hírhedt Drakula gróf
A vérszívó Drakuláról szóló horrorfilmek csupán ártatlan gyermekmesék a Drakula névvel illetett Vlad Tepes havasalföldi oláh vajda valóságos tetteihez képest.
A vajda alattvalói és ellenségei bizonyára boldogok lettek volna, ha a rettegett zsarnok egyszerű vámpírkodásban leli örömét, és olyan elegáns, frakkos úrként riogatja őket, mint amilyennek Bram Stoker ír regényíró 19. század végi műve nyomán a filmvászonról megismertük.
Drakula azonban annak idején nem holmi vérszívással szerzett kétes hírnevet, hanem azzal, hogy ártatlan emberek tízezreit gyilkoltatta le.
Már 1448-ban Havasalföld trónjára került, de hamar megbukott, és nyolc évet kellett várnia, míg ismét uralkodhatott - a hatalommal 1456-os trónra kerülésétől élt vissza gátlástalanul. Emberek csoportjait égette el elevenen, több tízezer embert húzatott karóba, volt, akit megfőzött, másokkal emberhúst etetett.
Nem csoda hát, ha Vlad Tepesnek számos ellensége akadt - köztük II. Mohamed szultán, akinek sikerült is legyőznie Drakulát 1462-ben. Vlad Tepes ekkor Magyarországon keresett menedéket, és talált is, Mátyás király ugyanis azonnal börtönbe záratta. De nem végezte ki. Joggal merül fel a kérdés, hogy egy olyan művelt, széles látókörű, felvilágosult reneszánsz uralkodó, mint Mátyás, miért bánt kesztyűs kézzel Drakulával.
A válasz meglepő, mégis egyszerű: Drakula felesége Mátyás király rokona volt, ráadásul Havasalföld uralkodója - annak a Havasalföldnek, ami elválasztotta a terjeszkedő oszmán birodalmat Magyarországtól.
A Drakula elnevezés az oláh Dracul - ördög - szóból eredt, és feltehetően a magyar anyától született Vlad Dracul havasalföldi fejedelem után ragadt rá, aki ugyancsak hírhedt volt kegyetlenségéről.
Zrínyi Miklós halálának rejtélyes körülményei
Elgondolkodtató a vadászatban részt vevő Bethlen Miklós vallomása is, mely szerint Zrínyi bolondnak nevezte azt a szolgát, aki jó időre különvált a többiektől, majd jelezte, hogy vadkant lőtt, de egyedül nem mer utána menni, amikor már rég vége volt a vadászatnak.
Az is különös, hogy a szolga, aki igen jártas volt a vadászatban, a vallomások szerint elsőként rálőtt a vadkanra, majd ijedtében felmászott egy fára, és onnan jajgatott - ám akkor sem jött le onnan, amikor észlelte, nem ellene irányul a támadás. Ám csak az ő jajgatását hallották a többiek, Zrínyiét nem. Utóbbinak ráadásul a karján nem voltak sérülései, tehát úgy tűnik: szótlanul tűrte a vadkan támadását, miközben még csak nem is védekezett a kezével.
A halál körülményei máig nem tisztázottak, holott a fentieken túl még számos olyan feljegyzés maradt fenn, mely ellentmond a többinek, illetve annak is, hogy valóban vadkan áldozata lett Zrínyi Miklós. Az például biztos, hogy a szeme alatti golyónyom nem vaddisznótól származott.
Mátyás király és a házasságon kívül született fiú
Hunyadi Mátyásnak csupán egyetlen, házasságon kívül született fia volt: Corvin János. Édesanyjának kilétét sokáig homály fedte. Sokan ma sem tudnak többet róla, minthogy osztrák - mások szerint sziléziai - polgárlány volt. De ki is volt ő valójában?
Engel János történetíró egyik munkájában például Krebl Máriát, a boroszlói polgármester lányát nevezte meg Corvin János anyjaként. Az állítás alapja egy sziléziai monda volt, mely az ott élők hitéből fakadt.
Kétségtelen, hogy Mátyás fiának köze volt Sziléziához, minthogy apjától ott jelentős birtokokat kapott. Egy helyi költő olyannyira komolyan vette a mondát, mely szerint Mátyás és Krebl Mária kapcsolatából született a gyermek, hogy színdarabot is írt belőle. Ez tovább fokozta a hiedelmet, mely még Fraknói Vilmos történészre is hatással volt, bár saját kutatásai alapján kiderítette, hogy János herceg anyját nem Krebl Máriának hívták. A magyar király és egy boroszlói lány közötti viszonyt ugyanakkor tényként közölte, és ezt összefüggésbe hozta Corvin János születésével. Fraknói egy Borbála nevű hölgyet jelölt meg Corvin János anyjaként, a mondabeli Krebl Máriát pedig sikerült megcáfolnia, mikor kiderítette, hogy a boroszlói polgármesternek nem volt Mária nevű gyermeke.
Tényleg a mesterséges intelligencia irányit mindent 20 év múlva?
Ha kíváncsi vagy, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia az életünket mindezt könnyed, szórakoztató és közérthető módon megközelítve, akkor gyere el előadásunkra, ahol Szily Nóra vendége Rab Árpád trend- és jövőkutató lesz. Az előadás során kiderül, milyen szerepe van a mesterséges intelligenciának a mindennapjainkban, és hogyan alakíthatja a jövőnket. Gyere el, és tudd meg, mit hoz a jövő!
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. október 24. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A kutatások terén az igazi áttörést azok az elfelejtett dokumentumok jelentették, amelyek az 1940-es évek elején kerültek elő a klosterneuburgi apátság levéltárából. Ludwig Vince Oszkár és Maschek Ferenc Corvin János anyja című tanulmánya ekkor már egyértelműen leszögezte: János herceg édesanyját Edelpeck Borbálának hívták, és az is kiderült, hogy semmi köze Boroszlóhoz. Az ausztriai Steinből - ma Krems - származott, ennek ellenére sok lexikonban ma is boroszlóiként szerepel.
Cikkünk megírásában a Rejtélyek a magyar múltból című könyv segített.
OLVASD EL EZT IS!
- tudomány
- érdekességek a világból
Rejtélyes UFO-esetek, melyeket nem tudtak cáfolni
- történelem
- rejtélyes esetek
Akik valóban eladták a lelküket az ördögnek
- tudomány
- rejtély