Tudod, hogy néz ki egy menyecskekendő? Ezek voltak a legdivatosabb magyar népi öltözetek a 19. században

A viseletet, mára elképzelhetetlen módon, évszázadokon keresztül törvények és rendeletek szabályozták. Másként öltözhetett a nemes, a jobbágy és a polgár. Sőt, néhány községnek még jellegzetes stílusa is volt. 

Divatos magyar népi öltözetek a 19. századból

Olyan ruhadarabokat mutatunk be, amelyek a 19. századi magyar népviseletben divatosnak számítottak. Ha kíváncsi vagy, milyen kalapot hordtak a férfiak, és hogyan is nézett ki a menyecskekendő, most megmutatjuk!

A lányok, miután férjhez mentek, úgynevezett menyecskekendőt viseltek. Ez arra szolgált, hogy megtartsa a hajat, és ne zavarja a munkában a háziasszonyt, ám az idők során számos díszített, ünnepi változata bukkant fel. A kendők, mint sok más ruhadarab, tájegységenként eltérő díszítéssel, formával és színekkel váltak divatossá. A képen látható asszonyok egy fodros, virágmotívumokkal ellátott palóc fejkendőt viselnek.

A lányok pártája a szüzek által viselt virágkoszorúkból született, és a szüzességet jelképezte. Ha egy lány azt elveszítette, többé nem vehette fel a pártáját. A párta gyűrű alakú volt, és gyöngyökkel díszített, amit a végén lévő selyemszalaggal erősítettek a fejre. Leggyakrabban ünnepekkor és templomban viselték.

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A magyar népviselet egyik legsajátosabb ruhadarabja a szűr. A pásztorok hagyományos posztóviselete teljes egészében egyedi kézimunkával volt díszítve. Ma már nagyon ritkán készül, ugyanis az utolsó szűrszabómester 1958-ban elhunyt, de a 19. századig rendkívül divatos kelmének számított.

A férfiak hagyományosan kalapot, sapkát és süveget hordtak. A gazdagabbak színes pántlikákkal, tollal vagy bokrétával díszítették a kalapjukat, ám a daru-, a sas- és a kócsagtoll viselete nemesi kiváltságnak számított. Tollat vagy bokrétát csak a legények vagy a pásztorok tűzhettek kalapjuk mellé. A kalap karimájának nagyságát rendeletekkel próbálták szabályozni, de ezt minden esetben felülírta a kor divatja.

A kalotaszegi varrottas, bár nem egy konkrét ruhadarab, a 19-20. századi népi divat szerves részét képezte. Kalotaszeg az erdélyi magyarság hímzésekben leggazdagabb vidéke, ahol rengeteg hímzőtechnikát alkalmaztak, és a hímzett holmik mennyisége is igen gazdag volt. Díszítettek párnahuzatokat, terítőket, kendőket és abroszokat, de a kalotaszegi viseletet is sűrűn borították a hagyományos, kézzel kivarrott motívumok.

Fotó: Kiss Gábor / MTI

A csizmát a törökök ismertették meg a magyar néppel, a köznép pedig a lovon járó nemesektől és huszároktól vette át. A lányok leginkább csak ünnepekkor és templomban viselték, ugyanis nagyon drága lábbelinek számított. A férfiaké hagyományosan fekete színű, míg a nőké piros vagy narancssárga volt. Ráncolással és ritkábban varrott mintával díszítették.

Fotó: Balaton József / MTI

Micsoda a pántlika? 8 embert próbáló kérdés a magyar népviseletekről

És a pruszlik milyen viselet?

Elolvasom

(A képek forrása: Getty Images Hungary, MTI Fotóbank)

• népi szokás
• népviselet
• magyarország
• Terasz