Kétszer gyorsabban gazdagodik a magyar elit, mint a világ dollármilliárdosai - Friss pénzügyi kimutatás

Az MNB és a KSH friss adataiból jól látható: Magyarországon a vagyonkoncentráció kiugró mértékű. Karagich István, a Blochamps Capital privátbanki elemzőcég vezetője szerint a pénzügyi gyarapodás csak látszólag széles körű, a jegybanki adatok szerint a pénzügyi vagyon 72 százalékát itthon az emberek 10 százaléka birtokolja, miközben a lakosság fele összesen csupán 5 százalékos részesedéssel bír.

Magyarországon intenzív mértékű a vagyonkoncentráció

Bár a vagyonkoncentráció az elmúlt években világjelenség lett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss, megtakarítási jelentése is igazolja a Blochamps Capital korábbi előrejelzését arról, hogy Magyarországon – más országokhoz képest is – intenzív mértékű a vagyonkoncentráció. A jegybank legfrissebb adatai alapján a magyar háztartások pénzügyi vagyonának 72 százaléka összpontosul alakosság legfelső tizedénél – Szlovákiában 70 százalék alatti, Németországban 60 százalék körüli ez az arány. Magyarországon a társadalom nettóvagyon szerinti alsó fele a pénzügyi vagyonnak mindössze 5 százalékát birtokolja, míg például Szlovákiában 12, Ausztriában 8 százalékos ez az arány. 

A Blochamps szakértői már korábban figyelmeztettek, hogy a megtakarítások impozáns gyarapodásáról szólóhírek megtévesztők lehetnek, mert a gyarapodás javarésze egy szűk elitnél csapódik le. „A számok mögé nézve világos, hogy a legfelső vagyondecilist képviselő gazdagok között is csak a leggazdagabb alig 1 százalék, néhány tízezer ember vagyona gyarapszik igazán” – emelte ki Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala felmérése szerint a leggazdagabb 20 százalék immár 4,8-szor magasabb jövedelemmel rendelkezik, mint a legalsó jövedelmi ötöd – ez az érték 2021-ben még csak 4,2 volt, azaz ez is a Blochamps által régóta jelzett társadalmi rétegződés felerősödésének újabb egyértelmű bizonyítéka.

A leggazdagabb 100 magyar (a népesség 0,001%-a) a háztartások pénzügyi vagyonának már több mint 13 százalékát birtokolja, míg ez az arány 2005-ben még csak 2,5 százalék volt.

A háztartások harmadának nincs érdemi pénzügyi tartaléka

A hazai megtakarítások döntő része tehát továbbra is a vagyonosoknál halmozódik fel, miközben a háztartások bő harmadának semmilyen érdemi pénzügyi tartaléka nincs. Kijózanító látni – annak ellenére, hogy az elmúlt években masszív reálbér-növekedés próbálja visszatermelni a 2023-as inflációs felfutás negatív jövedelmi hatásait – 2020-hoz képest minden jövedelmi tizedben nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeknek a pénzügyi vagyona nem éri el az egyhavi fogyasztásuk értékét! A legszegényebb három decilisben ez az arány ismét 40 százalék fölé emelkedett, és még a hatodik decilisig bezárólag is 30 százalék feletti azok aránya, akiknek kevesebb megtakarításuk van, mint amennyi egyhavi kiadásuk fedezéséhez szükséges! Ami ismét a bődületes vagyonkoncentrációra utal, az az a tény, hogy tízből kilenc magyar fél évig sem húzná ki a jelenlegi megtakarításaiból – a társadalom döntő többsége tehát pénzügyileg sérülékeny maradt. Számukra valószínűleg örökre elveszett a hosszú távú megtakarítási esély.

A KSH felmérése szerint alakosság 31,7 százaléka legalább háromféle anyagi vagy szociális deprivációban érintett. Ezek közé tartozik például, hogy nem tudják kifizetni a váratlan kiadásaikat, nem képesek egy hét nyaralást megengedni maguknak, vagy nem rendelkeznek alapvető digitális vagy közlekedési eszközökkel.

Kétszer gyorsabban gazdagodik a magyar elit, mint a világ dollármilliárdosai

A vagyonkoncentráció a következő években tovább fog növekedni – állítja előrejelzésük alapján a Blochamps szakembere. Karagich István szerint a leggazdagabb, privátbanki ügyfélkörben 2025 és 2028 között várhatóan 65 százalékkal gyarapodik a vagyon, míg az affluens (prémium) megtakarítói szegmensben 50 százalékos növekedést valószínűsít a kutatásuk. Ez azt vetíti előre, hogy a felső vagyoni tizeden belül is a szűk szupergazdag réteg halmozza majd fel a többletvagyon túlnyomó részét. A tendencia tehát a vagyoni olló további nyílását ígéri: a társadalom leggazdagabb néhány százaléka kiemelkedő ütemben gazdagodik, miközben a tehetős középrétegek lényegesen mérsékeltebb gyarapodásra számíthatnak. Valóban a milliárdosokon belül is tovább nyílik az olló – a Blochamps adatai szerint például 2015-ben 120 személynek volt tízmilliárd forint feletti vagyona, 2025-re viszont már 250 fő tartozott ide, eközben a százmilliárdosok száma 10 év alatt 6-ról 25-re ugrott. Bár a vagyonkoncentráció a világ egészére igaz, ám a magyar elit vagyonosodásának üteme lényegesen gyorsabb, mint a világ dollármilliárdosainak átlagosan 2,3-szoros vagyonnövekedése.

Fotó: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• pénzügyek
• megtakarítás
• gazdaság
• gazdag
• magyarország
• Terasz