Lebilincselő dolgot derítettek ki az agyról magyar kutatók: a betegségekkel is összefügg

Az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát térképezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bioinformatikai Csoportjának kutatói, a világon először.

Az ELTE PIT kutatói - Grolmusz Vince egyetemi tanár, valamint Kerepesi Csaba, Szalkai Balázs és Varga Bálint doktoranduszok - az amerikai Human Connectome Project diffúziós MRI-felvételeinek felhasználásával végezték a kutatást.

Az agyi területek jellegét vizsgálták

Megvizsgálták 392 emberi agy összeköttetéseit, majd azonosítottak több konzervatív és kevéssé konzervatív agyi területet. A kutatók eredményeiket a Neuroscience Letters című szaklapban közölték. Kiderült, hogy a homloklebeny kapcsolatai aránylag konzervatívak, jóllehet, ez a terület sok magas szintű agyi működés helyszíne. A halánték- és a nyakszirti lebeny kapcsolatai változékonyabbak, a paracentrális lebeny pedig változékony és konzervatív jellegzetességeket is mutat.

A konzervatív területek érzékenyebbek

A kutatók azt sejtik, hogy a konzervatívabb területek érzékenyebbek az olyan sérülésekre és betegségekre, mint a stroke és a tumorok, vagyis itt több kárt okoz egy ilyen rendellenesség, mint a változékonyabb területeken. A kutatók azt is megjegyezték, hogy a kapcsolatok változékonyságának leírására nem egy mérőszám, hanem a valószínűségszámításból régen ismert eloszlásfüggvény bizonyult a legalkalmasabbnak.

Lehetőség van az agy azon területeinek meghatározására is, ahol ezek a kapcsolatok - különböző egyének között - változékonyak vagy éppen konzervatívak. Az agyi idegsejtek, a neuronok kapcsolatainak nagy része az embrionális és a korai csecsemőkori fejlődés során alakul ki. A kapcsolatok létrejöttében sok a véletlen momentum, innen ered a változékonyság, melynek mértéke eltérő lehet az agy más-más területein.

• tudomány
• kutatások
• agy
• agyműködés
• stroke
• Terasz