Ördögi lényeket csempészett képeibe: Leonardo da Vinci a tükörfestészet nagymestere is volt

Da Vinci zsenialitása nem ismer határokat: egyetlen tükör elárulja.

Ördögi lények Da Vinci tükörfestészetében
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A 15-16. században élt, de ma, 2019-ben is mesterien megkomponált titkait próbáljuk megfejteni: Leonardo da Vinci vitathatatlanul az emberiség történetének egyik, ha nem a legnagyobb zsenije, aki úgy a művészetben, mint a tudományban páratlant alkotott.

Ha csak megpróbálnánk felsorolni, mi minden volt ő, nagy fába vágjuk a fejszénket: tudós, festő, szobrász, feltaláló, építész, anatómus, zeneszerző, költő, író és matematikus. Egy szóval polihisztor, aki - bár minden területen jelentős nyomot hagyott maga után - leginkább festményei által él a köztudatban. Festészetében jórészt nem egyszerűen értelmezhető képeket, hanem összetett kompozíciókat alkotott bújtatott, értelmezendő részletekkel.

Misztikus játékot játszott tükörfestészetében, mellyel lenyűgöző módon értelmezi újra első ránézésre klasszikus témájú képeit, és vezeti el megtekintőjét egy párhuzamos világba. A tükörfestészet lényege, hogy a festmény egy bizonyos vonalára tükröt helyezve egy új alakzat rajzolódik ki a szemünk előtt, akár újabb értelmezést adva a képnek. A tükrökkel való trükközés a 15. században élte virágkorát, ebben az időben számos más reneszánsz alkotó is élt ezzel a varázslattal.

Da Vinci tükörfestészetének különös lényei

Földöntúli arcok, ördögök és Isten arca, valamint földönkívüliekre emlékeztető lények, amiket egyetlen tükrözés az elsőre klasszikus alkotásnak tűnő képekből elővarázsol. Egyesek kételkednek, mások viszont hisznek benne, hogy amit da Vinci képein látunk, nem véletlen csupán, hanem szándékos volt: misztikumot, játékot, üzenetet csempészhetett festményeibe, mintha olyan titkokat tudott volna, amiket mások nem. Akárhogy is, érdemes a képekre és tükrözött verziójukra vetni egy pillantást.

Andrea del Verrocchio műhelyében, még tanoncként dolgozott mesterével közösen a Krisztus megkeresztelése című képen, mely, ha középen tükrözzük, valami váratlant rejt magában.
Ördögi, kosra emlékeztető arc rajzolódik ki, ha tükrözzük a képet a Szentléleket szimbolizáló galamb csőre vonalában. A szenteltvíz ebben a verzióban már a kos szarvait juttatja eszünkbe.
A Szent Anna harmadmagával című kép elsőre egy klasszikus, vallási témájú alkotás: a bal alak vállánál tükrözve azonban valami különös történik.
Kirajzolódik egy kissé rémisztő alak, melyet egyébként rémisztő volta ellenére Isten arcának szoktak nevezni.
A Sziklás Madonna című festmény főalakjából egyetlen tükrözés varázsol másik földöntúli lényt.
Középen tükrözve a Madonna arcát egy nyugalmat árasztó lény rajzolódik ki.
Az Ab ovo című kép sem egy tovább nem mutató műalkotás.
Vízszintes tükrözése szintén idegenre emlékeztető alakot ad, felette egy különös, nyugalmat árasztó női arccal.
A Mona Lisa is több érdekességet ötvöz: vajon szándékosan? Mint sokan vélik, alighanem.
Balra, a Mona Lisa vállánál végzett vízszintes tükrözés - kiemeltük - ufószerű alakot tükröz. Középen az látható, hogy a Mona Lisa arcán tett függőleges tükrözés egy egész arcot alkot meg. Jobbra pedig egy egyszemű lényt látunk, mely ugyancsak tükrözéssel formálódik. A hajvonallal együtt háromszögbe kerülő szem a mindent látó szem szimbólumára emlékezet, amely Isten jelképe.
Végül egy kép, melyen semmi földöntúli nincs, csupán Da Vinci rejtett játéka a tükrözéssel: feltételezett önarcképét az orrnál tükrözve teljes arcát láthatjuk.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük