A 4 legfontosabb változás az adózás és a juttatások terén

Az utóbbi hónapokban számos jogszabály változott. Támogatásoknak és kedvezményeknek kellett búcsút mondanunk, szigorodtak a hiteligénylés feltételei, az ÁFA-emelés következtében pedig jelentősen nőttek az árak is.

A változásoknak azonban mindezzel még nincs vége. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat, ezúttal az adózás terén.

Szigorodó táppénzszabályok

Augusztus elsejével - sok más juttatáshoz hasonlóan - a táppénz összege is csökken. Az, aki korábban megszakítás nélkül, két évig folyamatosan rendelkezett társadalombiztosítással, a fizetésének 70%-ára jogosult táppénzként. A legfrissebb módosítások értelmében azonban már csak a fizetésed 60%-át köteles utalni a munkáltatód, ha betegszabadságra mész.

Ennél is rosszabb a helyzet, ha két évnél rövidebb ideje rendelkezel folyamatos biztosítással, vagy, ha kórházi ellátásra szorulsz. Ebben az esetben a korábbi 60% helyett a napi fizetésed felét utalják a számládra. Az új jogszabály ráadásul 9533 forintban - passzív táppénz esetében 3575 forintban - maximálja az egy napra kifizethető táppénz összegét. Ha úgynevezett alkalmazotti jogviszonyban állsz, akkor a keresőképtelenség első 15 munkanapjára járó betegszabadság mértéke a távolléti díj 80%-áról 70%-ra csökken. Az új szabályok szerint 45 nap helyett már csak harminc napig lehetsz jogosult az úgynevezett passzív táppénzre, de ugyanez az időkorlát vonatkozik a méltányossági alapon folyósítható táppénzre is.

Családi pótlék: módosítás kérdőjelekkel

A családi büdzsét is érintő módosítás értelmében az összevont adóalap részévé válik a családi pótlék.

Ez annyit tesz, hogy, bár közvetlenül nem adóztatják meg az állami apanázst, az beleszámít az adóköteles jövedelembe, aminek egyenes következménye, hogy összességében több adót kell majd fizetnie a gyermekes családoknak.
A rendelkezés szerint a családi pótlékra csak az egyik szülő jogosult, de a házastárs adóalapját is növelni kell a járandóság összegének felével. Ez a meccs azonban még korántsem tűnik lejátszottnak: több szakmai tömörülés is jelezte, hogy alkotmányellenesnek tartja ezt a számítási módszert.

ÁFA-törvény: ismét módosult

Több ponton is módosult a korábban már módosított ÁFA-törvény. Ennek értelmében a 25%-os ÁFA-kulcsra való áttérést az határozza meg, hogy mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség.

Ez dióhéjban annyit tesz, hogy amennyiben a kifizetés július elseje előtti időpontra esik, akkor az ÁFA-kulcs 20%, míg, ha június 30. utáni időpontra, akkor 25%.

Az ÁFA-kulcs változása meglehetősen hátrányosan érintette azokat az építkezőket, akik még június vége előtt végeztek a munka nagy részével, ám a kifizetés - vagyis az adófizetési kötelezettség időpontja - már júliusra, azaz a 25%-os sávba esett. A június 29-én megszavazott módosítás azonban feloldja ezt a konfliktust. Ennek értelmében a lakóingatlan-értékesítések esetében nem mindig kell a 25%-os ÁFA-kulcsot alkalmazni függetlenül attól, hogy július elseje után fizet-e az építtető. Ha a tulajdonjog bejegyzésének alapjául szolgáló okiratot legkésőbb 2009. június 30-ig benyújtották az ingatlanügyi hatósághoz, akkor az alacsonyabb, 20%-os adót kell fizetni. Fontos tudnod, hogy ezt lehetséges visszamenőleg is alkalmazni, ezért, ha hasonló cipőben jársz, mindenképp konzultálj a könyvelőddel.

Jövedéki adó: drágább a cigaretta és az alkohol

A jövedéki adót érintő változások sem szolgálnak sokkal örömtelibb hírekkel abban az esetben, ha autóval jársz, dohányzol, vagy esetenként legurítasz egy-egy pohár alkoholtartalmú italt.

A jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény módosításának értelmében az üzemanyagok jövedéki adója ezer literenként 6,90 forintos árnövekedést jelent.

Az alkoholtartalmú italok a jövedéki adó emelkedése miatt július elsejével hat forinttal kerülnek többe, de a dohányosok is megfizetik a káros szenvedély árát: a cigaretta tételes adója ezer szálanként 140 forinttal nő.

• pénz
• költség
• törvény
• változás
• táppénz
• adóbevallás
• Terasz