Erre lenne szükség, hogy tényleg csökkenjen a lakhatási válság: mi van azokkal, akik nem érik el a támogatásokat?

A társadalmi olló évről évre nyílik, az egyenlőtlenségek nőnek, a lakhatási válság tovább mélyül - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország 2025-ös Lakhatási jelentéséből, melyben a szervezet a 2024–2025-ös lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálta meg.

A lakhatási támogatásokat a tehetősebbek érik el

Otthon Start lakáshitel, babaváró hitel, falusi CSOK, Vidéki Otthonfelújítási Program: számtalan hangzatos, nagy összegű lakhatási célú program indult az elmúlt években, a 2024 őszén bejelentett gazdaságpolitikai akcióterv megnevezett célja a megfizethető lakhatás elérése volt, ám a szervezet jelentése szerint a lakhatási szegénységet nem voltak képesek mérsékelni az intézkedések.

Az ok nyilvánvaló: az új programok szociálisan nem célzottak, azok szinte kizárólag a hitelképes, magasabb jövedelmű háztartásoknak kedveznek, a lakhatási szegénységben érintett háztartások számára gyakorlatilag elérhetetlenek - erről korábbi cikkünkben is írtunk.

A lakástulajdon-fókusz miatt a bérlakásszektor körüli kérdések továbbra is háttérbe szorulnak, miközben a magántulajdonú bérlakások bérleti díja drasztikusan nő. Bár az elindított programok a fogyasztást némiképp ösztönzik, és az építőipar támogatása is megvalósulhat a recesszió elkerülése érdekében, a kamattámogatott hitelek komoly költségvetési kockázatokat is hordoznak.

Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, a jelentés Lakáspolitikák és költségvetési kiadások című fejezetének szerzője elmondta, a gazdaságpolitikai akcióterv annyiban előrelépést jelent, hogy a kormány elkezdett beszélni a létező lakhatási válságról, ám fontos látni, hogy a 2024-es év vége óta bevezetett intézkedésektől nem várható a lakhatási szegénység érdemi mérséklése. 

A rendszerváltás óta a lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatások teszik ki a lakástámogatási költségvetési kiadások legnagyobb részét, a tavalyi évben a legnagyobb tételek a babaváró és a csok-hitelek voltak, jövőre várhatóan a Vidéki Otthonfelújítási Program és a közszolgáltatási otthonteremtési támogatás, illetve az Otthon Start is bekerül a legfőbb tételek közé.

Szociálisan célzott lakhatási támogatásnak a települési támogatás és a szociális tüzelőanyag-támogatás minősül, ám ezek eltörpülnek az államkassza egyéb kiadásai között, ráadásul a tűzifa árának növekedése miatt utóbbi támogatás egyre jobban elértéktelenedik.

Megfizethető a lakhatás?

A lakhatási problémák nem csak a legkiszolgáltatottabb, alsó jövedelmi réteget érintik, az ingatlanárak robbanásszerű növekedése miatt már a középosztály számára is egyre nehezebb lakáshoz jutni.

Ámon Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, a Megfizethetőség című fejezet szerzője azt is kifejtette, sajnos ebben Magyarország magasan viszi a prímet az Európai Unióban: 15 év alatt nominálisan több mint háromszorosára, reálértéken több mint két és félszeresére emelkedtek az árak, a fővárosban a használt lakások átlagos négyzetméterára 2025 elején 1,2 millió forint körül volt.

A nagy összegű hitelek kiszolgáltatottá teszik az adósokat, egy betegség vagy egy jövedelmi forrás kiesése, egy munkahely elvesztése esetén könnyen fizetésképtelenné válnak a háztartások, a hitelkiváltó kölcsönök pedig adósságspirálhoz vezethetnek.

A Habitat által bemutatott esettanulmányok megmutatták, hogy egy-egy családnál hogyan vezetett rövid úton anyagi krízishez a hitelek együttes felvétele és a magas rezsidíjak, akár egy rövid betegség miatti táppénzes időszak alatt is.

A támogatotti körből kiesők, a kislakást kereső egyedülállók, az új gyereket nem vállaló többgyerekes családok pedig különösen nehéz helyzetben vannak ma Magyarországon. Illetve mindenki, aki nem tekint perspektívaként arra, hogy egy még meg nem született gyerekre vegyen fel nagy összegű hitelt, hiszen az elmúlt évek árrobbanása miatt - melyhez a gazdaságélénkítő programok is hozzájárultak - az ingatlanok mára a nagy többség számára elérhetetlenek óriási kölcsönök nélkül.

És a sokakat foglalkoztató kérdés: vajon van Magyarországon olyan gyermek, akit családtámogatás nem ér el? Ahogy a Válasz Online cikkében összegyűjtötte, bár a családi pótlék, melynek összege egy gyerek után 2008 óta 12 200 forint, vagy a gyes, amely a szülés előtt nem dolgozó nőknél 28 500 forint, vagy éppen az évi kétszeri 6000-6500 forintos rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény valóban elérhető a legszegényebb csoportok számára, ezek összegükből kifolyólag nem jelentenek semmiféle segítséget.

A lakhatási támogatások 95%-ban nem szociálisan célzottak, és számos kiszorító mechanizmus - így a jogosultsági feltételek vagy az utófinanszírozás - nehezíti az igénylést.

A meleg szobából talán sokan elképzelni sem tudják, milyen lehet egy rosszul szigetelt házban átvészelni a telet, beázó tetővel, penészes falakkal, pedig az Eurostat adatai szerint 2023-ban a háztartások 12,6%-a élt ilyen körülmények között hazánkban, a tendencia pedig nem sokat változott. Lakások tízezreiben nincs még ma sem közművesítés, 30%-uk pedig nem összkomfortos, mely alapvetően meghatározza az életminőséget.

Rémisztő adat ugyanezen évből, hogy a jövedelmi skála alsó húsz százalékába tartozó, szegény gyerekek 15-20%-a olyan otthonban élt, és feltehetőleg él is, melyben nincs fürdőszoba, vízöblítéses WC vagy épp meleg víz, a fele pedig beltéri légszennyezettségnek kitett helyiségben lakik, mely súlyos egészségügyi kockázatokat hordoz magában. A tavalyi évben az Eurostat szerint összességében a családok 14,6%-a élt túlzsúfolt ingatlanban, a KHS 2024-es adatai szerint a kiskorú gyerekek 26%-át érintette ez a körülmény.

A Habitat jelentése rámutat, hogy az olyan sérülékeny csoportok, mint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatalok, a hajléktalan emberek, az energiaszegénység által érintett háztartások vagy az ukrajnai menekültek gyakorlatilag egyáltalán nem jutnak célzott lakhatási támogatásokhoz.

Létezik néhány olyan, a lakhatás megfizethetőségét célzó államilag támogatott program, mint a Felzárkózó Települések (FETE) lakhatási programja, mely az ország 300 legszegényebb településének felzárkózását célozza, elsősorban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat koordinálásában, vagy az MR Közösségi Lakásalap, melyet a megszűnt Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. ingatlanállományának átvételére hozott létre a kormány, karitatív szervezetek fenntartásába adva, de ide sorolható a Lakhatási Tőkeprogram vagy a munkáltatói lakhatási támogatás is.

A Habitat jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy az átfogó lakhatási stratégia hiánya mellett több kérdéses pont is van a programokban, és nem világos, milyen megfizethetőségi célokat tűznek ki, milyen eredményeket várnak ezektől az eszközöktől.

Lakhatási stratégiára és bérlakásokra lenne szükség

Szakmai szervezetek egyetértenek abban, hogy a lakhatási egyenlőtlenségek és a lakhatási válság csökkentése érdekében sürgős lakáspolitikai fordulatra van szükség, egy országos lakhatási stratégia megalkotásával, a megfizethető lakhatás definíciójának fenntartási és bérleti költségekre is kiterjedő pontosításával.

A UN Habitat szerint például megfizethetőségi problémáról akkor beszélünk, ha a lakhatásra fordított költségek meghaladják a rendelkezésre álló jövedelem 30%-át (az Eurostatnál ez a határ 40%). A Habitat for Humanity Magyarország 2024-es jelentése szerint a magyar lakosság 30,3%-át, azaz 2.877.937 főt érintett a lakhatási szegénység legalább egy indikátora.

Egy erős állami és nonprofit bérlakásszektor megteremtése mellett számos egyéb közt fontos lenne továbbá a felsőoktatási kollégiumi férőhelyek bővítése és a  magánbérleti piac átfogó reformja, melyeket a gazdaságpolitikai akcióterv előirányozott, ám azok érdekében egyelőre nem történtek érdemi lépések.

A lakhatási szegénységet mérsékelné a rászorultsági alapon célzott támogatások bővítése, de a karitatív, egyéb civil és önkormányzati lakhatási programok, az önkormányzati lakásállomány bővítése, az állami lakáspolitika eszköztárába épített szociálisbérlakás-programok bővítése és fenntartása, illetve a sérülékeny csoportok számára elérhető kiszámítható lakhatási programok kialakítása is.

(Képek: Habitat for Humanity Magyarország, Getty Images Hungary.)

• lakhatási támogatás
• szegénység
• lakásvásárlás
• lakáshitel
• habitat for humanity
• statisztika
• Terasz