Fordulat: most a bankok fizetnek neked

A Kúria Polgári Kollégiuma egy nagyon fontos döntést hozott meg hétfőn. Ezek után a bíróságok csak egyféleképp dönthetnek a devizahiteles ügyek egyes pontjaiban.

Már a kormány sem halogathatja az adósok problémájának évek óta húzódó megoldását.

Az árfolyamrés tisztességtelen

A Kúria mostani döntésében egyértelműen csak az egyik vizsgált kérdésben foglalt állást, ám ez egy nagyon fontos kérdés. A testület kimondta, hogy az árfolyamrés tisztességtelen, az az adós számára indokolatlan költséget jelent, mindezek tetejében pedig még csak nem is átlátható.

A többi kérdésben nem született ilyen markáns határozat, így ezekben a bíróságok tovább mérlegelhetnek. Az árfolyamkockázat adósra hárításának jogszerűsége csak akkor válhat kétségessé, ha nem volt megfelelő a tájékoztatás, de az egyoldalú szerződésmódosítás törvénybe ütközésének is hasonló feltételek szabtak.

Tehát az árfolyamkockázat önmagában nem törvénytelen, de egyes esetekben a bíráságok a perek kapcsán mégis dönthetnek az adós javára. Hogy mik ezek az esetek?

Ha a bank nem tájékoztat megfelelően a kockázatról, úgy máris komoly esély nyílik arra, hogy a pénzintézetet elmarasztalják. Ha az átlagember számára nem érthető a tájékoztatás, akkor szintén. Ezeket a helyzeteket pedig a bíróság állapítja majd meg.

Perek százai jöhetnek

A Kúria döntése nem jogszabály, illetve emiatt a már lezárt ügyeket sem fogják megsemmisíteni, tehát visszamenőleges hatálya sincs. Azonban a már folyamatban lévő, vagy az ezután induló perekben használhatják.

A nemrég lezárult úgynevezett Kásler-ügyben a bíróság kimondta, hogy a hitelt nyújtó OTP jogszerűtlenül variálta érdeke szerint az árfolyamokat. A pénzintézet folyósításkor az alacsonyabb vételi árfolyamon, míg törlesztéskor a magasabb eladási árfolyamon számolta át a devizát forintra. Ráadásul ezt kihagyta a teljes hiteldíjmutatóból is.

Politikusaink még a nyaralásuk előtt döntést hozhatnak a devizahitelesek megmentéséről, ám valószínűbb, hogy még húzzák az időt.

A Kásler-ügyben a hitelük összegének 1%-a, mintegy 140 ezer forint járt vissza a házaspárnak, ami az árfolyamok változásából adódott többlet, azonban ettől még a hitelüket törleszteni kell. Feltehetőleg nem kell egyenként perelni az adósoknak a bankokat, elképzelhető, hogy több pénzintézet is magától módosítja a szerződések árfolyamrésre vonatkozó szakaszait, és visszafizeti az ebből keletkezett többletbevételét az ügyfelek számláira, melynek összege a Kásler-ügyben visszafizetett nagyságrendű lehet.

A kormányon a sor

Ettől a döntéstől a bajban lévő devizahitelesek problémája egyáltalán nem oldódott meg. Hogy a törleszteni képtelen, ingatlanjukat is elvesztő károsultak helyzete rendeződjön, a kormány beavatkozására lenne szükség.

Bár az újonnan megalakult Országgyűlés egyik első intézkedése a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása volt, ez csak átmeneti megoldás és tűzoltás a leginkább bajban lévőknek. Eddig még hivatkozhatott arra a kétharmad, hogy megvárja a különféle testületek - Alkotmánybíróság, Kúria, Európai Bíróság - állásfoglalását az ügyben, azonban mára mindegyik illetékes testület nyilatkozott.

Ha a bankok a döntés hatására nem lépnek maguktól, akkor az ügyfelek perelni kénytelenek igazukért és pénzükért. A kormány a mostani ítélet ismeretében viszont törvényt hozhat az ügyben, ami viszont talán már csak ősszel lesz esedékes, legalábbis a témában megnyilatkozó politikusok szavaiból erre lehet következtetni.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

• pénz
• hitel
• bank
• bíróság
• kormány
• belföld
• devizahitelesek
• ítélet
• kúria
• kásler árpád
• gazdaság
• jogegységi határozat
• Terasz