Egyre több óriási mélyedés jön létre Szibériában: ez okozza a jelenséget

Szibéria mindig is kietlen és barátságtalan tájairól volt ismert, amiért főként az elképesztően nagy terület, a hideg és a civilizáció hiánya felelt. Nemrég azonban egy újabb ijesztő jelenség is felütötte a fejét a területen, ugyanis sorra kezdtek el hatalmas mélyedések megjelenni a talajban.

A jelenségre először 2014-ben lettek figyelmesek, amikor a Jamal-félszigeten egy 40 méter széles kráter keletkezett hatalmas robaj kíséretében. Azóta még legalább 20 krátert dokumentáltak és tanulmányoztak. Az egyik legutóbbi egy 20 méter széles lyuk volt, amely 2020 augusztusában jelent meg a félsziget központi részén.

Ez okozza a különös jelenséget

Az egyre sűrűbben megjelenő mélyedések természetesen a spekulációkat is beindították, olyan elméletek is születtek, hogy apokaliptikus aszteroidák, esetleg egy idegen civilizáció hozta őket létre, míg egy észszerűbbnek tűnő magyarázat szerint az intenzív bányászat okolható érte. Kiderült, hogy egész más áll a háttérben. A lyukak a földgázlerakódások felett ülő permafroszttal borított területeken jelentek meg, a robbanékony gázok, ahogy felfelé áramlanak a talajból, és áttörik a fagyott réteget, úgy robbanás kíséretében mélyedéseket hoznak létre. Ez már korábban is ismert volt a tudományos közegben, a kutatók azonban nemrég ismertették egy tanulmányban, hogy miért szaporodtak meg ezek az esetek az elmúlt években.

A Szkolkovo Tudományos és Műszaki Intézet szakembereinek eredménye szerint a robbanások okozója a klímaváltozás. A föld alatt metán halmozódik fel a permafrosztban és annak környékén lévő üregekben, és fokozatosan növekszik a nyomás, mint egy felrázott szódásüveg. A melegedő hőmérsékletekkel az üreg permafroszt „mennyezete” elkezd olvadni és lebomlani, növelve annak összeomlásának kockázatát. Továbbá az olvadó permafroszt felszabadítja a benne rekedt metánt, hozzájárulva a nyomás kialakulásához.

A melegedő hőmérséklet lehetővé teszi a permafroszton belüli gáz-víz folyadékok gyorsabb keringését is a lebomló permafrosztban, tovább gyengítve a gázmedencék feletti mennyezetet. Ha a mennyezet elég gyenge lesz, akkor engedni fog az alatta lévő gáz rögzítési nyomásának, és kolosszális robbanás következik be, törmelékzuhanyt és mély krátert hagyva maga után. Bár a klímaváltozás az egész világot érinti, a kutatók eredményei szerint  a robbanó kráterek Északnyugat-Szibéria egyedülálló kriológiai és geológiai felépítésének köszönhetők, ami arra utal, hogy kevésbé valószínű, hogy máshol is megjelenhetnek.

Egyedül él Szibéria közepén: a nagymama, aki nem kér a civilizációból

Az idős nagymamához nem ér el a modern civilizáció, mégis mindene megvan a boldogsághoz.

(Borítókép forrása: sasyecat/Twitter)

• szibéria
• kráter
• természeti jelenség
• tudomány
• klímaváltozás
• Terasz