Gratulálunk a kormánynak! Nem tűrik szeptembertől a penészes sonkát

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendeletben szabályozza, hogy szeptembertől pontosan mi kerülhet egy közintézmény - bölcsőde, óvoda, iskola vagy éppen kórház - asztalaira. A rendelkezés meglehetősen részletesen érinti a tápanyagtartalmat, az étkezés gyakoriságát és az összetevők körét, ugyanakkor több egyéb vonatkozású kérdést nyitva hagy.

A kispesti menzaügy egyértelműen azt bizonyítja, hogy valamiféle kontrollra szükség van a gyermekek közétkeztetésének rendszerében. Itt egy szülő sejteni vélte, hogy az óvoda igazgatója összejátszik azzal a beszállítóval, aki egyszer penészes sonkával kínálta az uzsonnához készülődő lurkókat. Az igazgató beperelte a szülőt becsületsértésért, az édesanya nyert a bíróságon, ám arról nem szól a fáma, azóta mi történt a gyerekek uzsonnájával.

Persze a fenti eset kirívó, de azért a közétkeztetés van olyan fajsúlyos téma, hogy komoly előírásokat támasszanak az abban résztvevőkkel kapcsolatban, és ne kelljen megelégednünk azzal, hogy nem romlott az étel. Minden szakember egyetért abban, hogy gyermekkorban kell elkezdeni a változatos, tudatos és egészséges étkezére való nevelést. Ezért is üdvözlendő minden olyan törekvés, mely e területen kíván jobbító szándékkal beavatkozni.

Csökkentik a zsír, a cukor és a só szerepét

A szeptember 1-jével életbe lépő új közétkeztetési rendelet megpróbál felállítani alapvető korlátokat, valamint kötelezettségeket róni az étkeztetést végző cégekre. Nem lehet belekötni azokba az elvekbe, amelyek mentén a rendelet szerveződik: többek közt tiltja a szénsavas és a cukrozott üdítőitalokat, nem engedélyezi a magas zsírtartalmú húsételeket, illetve azzal, hogy nem teszi lehetővé a só- és cukortartó szabad használatát a gyerek számára, egyértelműen abba az irányba hat, hogy csökkenjen az egészségre ártalmas anyagok mennyisége az ételekben.

Fontos értéke a rendeletnek a változatosság biztosítása. Az egymást követő kétszer tíz étkeztetési nap - tehát általában kéthetente - a főétkezésben - ebéd - egy ételsor csak egyszer fordulhat elő. Egyébként napi három fő- és két kisétkeztetést is előír a rendelet, mellyel az adott korcsoport számára szükséges energiaszükséglet egészét fedezni kell. A tej, a friss zöldség és a gyümölcs jelenlétét is előírja és meghatározza.

A kispesti példából látható, hogy bizonyos intézményekben az alapvető feltételek sem teljesülnek, hiszen eddig sem arról volt szó, hogy a rendszer akár a romlott élelmiszerek felszolgálását is engedi. A szórás azonban nagy, hiszen találtunk olyan óvodát is, ahova a friss kenyér egyenesen a péktől érkezik.

A helyi beszállító lett a nyerő

Az egyik megyeszékhelyünkön található óvoda előbb évekig egy budapesti központú nagyvállalattól kapta a napi ételadagokat. Miután az önkormányzat szerződést bontott a céggel, a város közintézményei két kisebb helyi és egy nagy kifőzdével köthettek szerződést. A rendelkezésünkre álló intézmény egy kisebb beszállítót választott, így már évek óta megkapja azt a minőséget, amit a szeptemberben életbe lépő rendelet előír. Így fordulhat elő, hogy míg egyes óvodában penészes a párizsi, a másikba minden reggel közvetlenül a péktől érkezik a ropogós kenyér.

Ráadásul a rendeletben külön szabályozott norma szerint sem cukor-, sem pedig sótartó nem éktelenkedik az asztalokon, kiszolgáltatva azok tartalmának a kicsiket.

Ki fizeti meg a minőséget?

A minőség javítását hallva sokakban felmerülhet, hiszen a logika ezt diktálja, hogy az ár is minden bizonnyal emelkedik. Természetesen a zöldség, a gyümölcs vagy a teljes kiőrlésű liszt komolyan megdobja az ételek költségét. Általában az étkeztetést igénybe vevő gyermekek esetében a szülő által fizetett összeg mértéke jórészt az önkormányzat belátásától függ. Az önkormányzati támogatásnak azonban mindenképpen emelkednie kell annak érdekében, hogy a szülőknek ne kelljen mélyebben a zsebükbe nyúlniuk.

A már említett óvodában elmondták; a minőségnek náluk is ára van. Az óvoda beszállítója által kínált ételek a legdrágábbak a városban, ezzel pedig az önkormányzat terhe nő, hogy a szülő közvetlenül ne fizessen többet, mint az olcsóbb, ám gyengébb minőséget kínáló beszállítók által ellátott intézményekben. Persze nem tudjuk, hány stadion árából jön ki egy egészségesen felnövő generáció, de a minőségi közétkeztetés hosszú távú hatásait nem lehet eléggé komolyan venni.

Azonban nem csak az árral lehet probléma. Még ma is gyakori, hogy a szülők az egészséges ételekre panaszkodnak, mondván, a gyerek nem eszi meg, nincs hozzászokva - mondta el az intézmény vezetője. "Némely szülő meglátja a teljes kiőrlésű kiflit, és mivel otthon sem esznek ilyet, ő is fenntartásokkal fogadja a megreformált konyhát. Ha viszont már nem az adott közintézmény vezetőségének döntésén múlik a reformkonyha bevezetése, nem lesz mit tenni."

• iskola
• óvoda
• étkezés
• kormány
• belföld
• rendelet
• emberi erőforrások minisztériuma
• Terasz