Meglepő, mennyire hasonló életet élt egy középkori ember: így teltek a napok egy tanyán

Mivel elérkezett az ősz, egyre többet hallani a szüretről - érdekes belegondolni, hogy már az évszázadokkal ezelőtt élt középkori parasztok is erre készültek az évnek ebben a tájában. Meglepően hasonlóan telt az évük, mint napjaink mezőgazdaságban dolgozó embereinek élete.

Hogy honnan lehet ezt tudni? Egyrészt a növénytermesztés kulcsidőpontjai nem változtak, másrészt maradtak fenn olyan írások, amelyek betekintést nyújtanak a középkori ember egész éves mezőgazdasági tevékenységébe.

A középkori paraszt teendői

Az egyik ilyen mű a Liber ruralium commodorum, amelyet Pietro de’ Crescenzi írt 1304-09 körül. Az értekezés tanácsokat ad a középkori farmereknek a méhészettől a borkészítésig, és tartalmaz egy olyan fejezetet is, amely részletezi a gazdaságban esedékes havi feladatokat.

Ez a mű a késő középkorban vált népszerűvé, amikor is számos kézirat és nyomtatott változat jelent meg belőle. Ezek az 1475 körül készült kéziratból származó illusztrációk a „Hónapok munkáit” mutatják be, amelyeket a középkori parasztok végeztek a tanya körül egy tipikus év során.

Január - Ebben a hónapban került sor az agyag betakarítására a hó alól. Ilyenkor a paraszt kapával törte le az agyagot a földről a folyópart mellett. Az agyagot építkezésre vagy tárgyak készítésére használta fel.

Február - Ekkor a trágya kiszórása volt esedékes, hogy segítsék a szántóföldek felkészülését a vetésre.

Március - Eljött a metszés ideje! A parasztok megszabadították a növényeket az elhalt ágaktól, és azon dolgoztak, hogy azok egészségesek legyenek.

Április - Áprilisban volt a birkanyírás. A parasztok nagy ollók segítségével szedték le a gyapjút a juhokról.

Május - Ez a hónap a solymászaté volt, egy nemesebb tevékenységé. Azért volt szükség a sólymokra, mert a fehér madár segített a vadászatban.

Június - A nyári hónapban a paraszt szénát gyűjtött. A szénaverésre júniusban került sor. A mezőt kerítéssel vették körül, hogy megvédjék a haszonállatoktól.

Július - A betakarítás ideje. Sarlóval végezték, és a férfiak és nők egyaránt részt vettek benne.

Augusztus - Ideje a cséplésnek! Kis elkerített részeken a parasztok elválasztották a gabonát a pelyvától.

Szeptember - Szeptemberben a középkori paraszt a vetéssel foglalkozott. Szántás után magokat szórt a földbe.

Október - Mikor leszedte a szőlőt, következett a szőlőzúzás. A paraszt egy a kádban állt, és taposta a gyümöcsöt, hogy lé legyen belőle.

November - Ebben a hónapban központi feladat volt a disznók etetése. A paraszt a disznócsordáját kivitte az erdőbe, ahol makkal táplálkozhattak az állatok.

December - A hizlalásnak oka volt: decemberben elérkezett a disznóvágás. Az ölést a férfiak végezték, a jószág vérét pedig az asszonyok fogták fel tálakban.

A középkori gazdák minden tavasszal beültették a szántóikat és kertjüket, valamint begyűjtötték a juhok gyapját. Általában ezekben a hónapokban valamivel könnyebb volt a gazdaságban a munka, de júniusban felgyorsult. Ekkor ugyanis szénát kellett betakarítani, szárítani és tárolni. Ezután a szántóföldi növények betakarítása következett, ami sok munkát adott a középkori parasztoknak, hiszen nekik még nem voltak gépeik. Miután a termést betakarították és előkészítették, a gazdák visszatértek a földekre, hogy a következő évre új növényeket ültessenek.

Ahogy az ősz télbe fordult, a farmon végzett munka egyre kevesebb lett. Ilyenkor kerítettek sort az épületek javítására, a tűzifa gyűjtésére, valamint az állatokat is behozták a földekről. A téli hónapokban a gazda egyfelől azért ölhette le, és elfogyaszthatta állatainak egy részét élelemként, másfelől azért, hogy megőrizze az elraktározott szénát.

Így tették szerelmessé a férjüket a középkori nők

Nagyon mulatságos, milyen praktikákkal igyekeztek a nők szerelemre lobbantani férjeiket.

• paraszt
• föld
• termés
• feladat
• mezőgazdaság
• Terasz