Ez fájni fog: újabb eljárások indultak hazánk ellen

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a múlt héten az Európai Bizottság- EB- az e-útdíjrendszer kialakításának módja, valamint több irányelv nem megfelelő átültetése miatt, emellett pedig a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt is összeegyeztethetetlennek tartja a bizottság az uniós joggal.

Nem ez az első eset, hogy Brüsszel Magyarország körmére néz. De mit is jelent ez az eljárás, és mi lehet a következménye?

Új bizottság, új eljárások

Az e-útdíjrendszer esetében az MTI információi szerint Brüsszel azt kifogásolja, hogy az állam közbeszerzési eljárás nélkül kért fel egy két cégből álló konzorciumot a rendszer kiépítésére és működtetésére.

Az MTI úgy tudja: a brüsszeli testület illetékesei tavaly április óta kapcsolatban álltak a magyar hatóságokkal, de Budapestnek nem sikerült meggyőznie Brüsszelt arról, hogy miért volt indokolt a közbeszerzési pályázat mellőzése.

Az EB által közzétett adatok szerint Brüsszel úgy látja, hogy a környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabály sincs összhangban az uniós joggal. Emellett új kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a jogosítványokról szóló uniós irányelv nem megfelelő átültetése miatt, valamint a határokon átnyúló egészségügyi ellátást, a betegjogokat szabályozó, 2011-ben elfogadott uniós jogszabályt sem megfelelően ültette át Magyarország a saját jogrendjébe.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már közölte, az e-útdíjrendszer ügyében készek az egyeztetésre, ám eddig Brüsszelből még nem érkezett hivatalos megkeresés.

Az Európai Bizottság a múlt héten összesen 13, Magyarországot érintő kötelezettségszegési döntést hozott. Az újonnan induló eljárások mellett egy esetben, a mobilfizetési rendszer miatt indított procedúrában döntött úgy, hogy új szakaszba lépteti az eljárást, úgynevezett indoklással ellátott vélemény formájában, míg a jegyzőkkel szemben támasztott állampolgársági követelmény miatt indított eljárásban kiegészítő levelet küldött Budapestre a bizottság.

Az uniós pénzekre komoly szükségünk van. Ezek nélkül a Széll Kálmán tér sem újulhatna meg. Nézd meg, hogyan alakítják át a csomópontot!

Csak a nagyon engedetlen tagállamot büntetik

Mindemellett hat olyan döntés is született, amelyekkel az Európai Bizottság korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat zárt le.
A kötelezettségszegési eljárás a legsúlyosabb eljárás, amit az unió valamely tagállamával szemben indíthat. Ezzel általában akkor él, ha az adott ország jogszabálya a gyanú szerint uniós jogot sért. Először csak egy figyelmeztetést küldenek. Ha erre nem a megfelelő válasz érkezik, úgy még egy felszólítás érkezik a tagállam felé.

Mi történik, ha ezután sem változtat a kérésnek megfelelően a tagállam? Ilyen esetben az EB az Európai Bíróság elé utalja az ügyet, amely testület elbírálja annak jogosságát. Amennyiben az EB-nek ad igazat a bíróság, de a tagállam mégsem változtat megfelelően a gyakorlatán, komoly bírságot kaphat.

Jelenleg több eljárás is folyamatban van Magyarország ellen, ám eddig sok esetben nem jutott el ügyünk a bírósági ítélet szakaszába. Talán a legismertebb ilyen eset 2012-ben volt, amikor a bíróság kimondta, hogy uniós jogot sért a bírák, ügyészek, közjegyzők kötelező nyugdíjazása.

• Terasz